A remény másik oldala / The Other Side of Hope / Toivon tuolla puolen (2017)
Aki Kaurismäki egy igen érdekes ember
a filmjei végére beleszeret a hőseibe, megsajnálja őket és így végül életben maradnak (az eredeti tervek ellenére...)
jobban szereti a kutyákat, mint az embereket (amit némely napon NAGYON is meg tudok érteni :D)
emellett borzalmasan gyűlöli az elnyomást, az igazságtalanságot, a megkülönböztetést...
biztosan megvan a sztori, hogy valamikor a 2000-res évek elején bojkottálta a New York-i Filmfesztivált
így kívánt tiltakozni az Abbas Kiarostamival szemben tanúsított bánásmód ellen
az iráni rendezőt ugyanis szintén meghívták a fesztiválra, de nem kapott vízumot, így kénytelen volt lemondani a részvételt
és azért is érdekes ember a finn filmrendező, mert olyan arcokat tud felfedezni, amiket csak Lynch mester... (esetleg néha Tarantino - de ő inkább újra-felfedez ;))
ez a film olyan, mintha a 'Szomszédok'-at látnánk: mai problémáról szól (nagyon szubjektíven, full Kaurismäki hitét és nézőpontját közvetítve - ami teljesen érthető, hiszen ő írta és rendezte a filmet), miközben full retro az egész :)))
olyan, mintha megállt volna az idő
lehet, hogy Finnországnak vannak ilyen éttermei még valahol, eldugottan, de nem hiszem
aztán, ki tudja?! sosem jártam még ott
de valami döbbenetes az egész
és nagyon vicces
meg persze a menekült-kérdés miatt megható is
utóbbiba nem mennék bele, mert teljesen politikamentes szeretnék maradni, de azt, hogy mi, magyarok is belekerültünk a filmbe, azt azért megemlíteném... (és nem a legjobb színben)
ha félretesszük a menekült-szitut és a film többi részére fókuszálunk: egyszerűen szakadtam a nevetéstől
annyira szürreális az egész, hogy nem hiszed el!!
és szerintem Kaurismäki direkt rá is játszik erre: volt pár olyan jelenet, amikor azt hittem, hogy valami nagyon evidens történik - mert minden jel arra utalt - aztán nem úgy lett
de akár hihettük volna azt is, hiszen a korábbiak alapján ez a sztori tényleg nem a normáknak megfelelően alakul...
mondok 1 példát! az éttermet folyton átalakítják
hol sushi lesz a menü, hol meg tánceseteket tartanak, hogy dőljön a nép és a vásárlóközönség ;)
van egy jelenet:
étterem. rajta tábla: indiai kaják...
már hangosan felröhögsz, hogy na, most éppen indiai lett - de kiderül, hogy 2 szereplő beült egy indiai étterembe (vagyis nem a "mi" éttermünkről van szó! de akár az is lehetett volna!)
meglátjátok, ha megnézitek - így leírva nem üt akkorát, de ha látod az előzmények faramuciságát, akkor OTT nagyon beteg :D
több ilyen is van
a 3 faramuci alkalmazott, akik tényleg full egy David Lynch-filmből sétáltak ki...
a főszereplőnk, aki a maga morbid módján nagyon kedves és segítőkész
az ő felesége az elején... az az egész jelenet! KÉSZ!
és hát persze Khaled, akinek a saját életénél is fontosabb, hogy a lánytestvére biztonságban legyen - és sajnos a végzet be is kopogtat hozzá ez ügyben...
DE! mint az elején írtam, Kaurismäki szeret megkegyelmezni a főszereplőinek - így egyáltalán nem egyértelmű a film vége
és hogy kutya van-e benne?
de mennyire!
sőt! a végén is fontos "felismeréshez" jutunk általa... amit semmiképp nem lőnék le
majd ti szépen megfejtitek magatoknak ;)
ha szeretnétek látni egy keserédes filmet, amin nagyon sokat lehet nevetni, de közben elgondolkodtat, akkor ez a ti mozitok! :)
mellettem egy idős bácsi ült a sajtóbemutatón, aki a végén azt mondta, hogy szívesen nevetne velem ennyit egy másik filmen is :D
randi???
meg sem lepődtem...
hiszen egy Kaurismäki-vetítésen voltam ;)
u.i.: akinek esetleg nem lennének eléggé szürreálisak a történetszálak, vagy a karakterek - ajánom figyelmébe a betétdalokat! azok az énekesek! azok a zenészek! azok a dalszövegek!! pusztító! :D
u.i.: Berlinale - legjobb rendező díj... és teljesen megérdemelten!
(Fotó: taiwannews.com.tw)
(2017. szeptember 1.)
