Luce (2019)
az úgy volt, hogy leültem megnézni a 'The Souvenir' ('Szuvenír') című filmet, mert elém került a hír, hogy mennyire jó
well, én az életemet is eluntam alatta
borzalmas volt
vontatott és semmi nem történik
hiába Tilda Swinton, hiába játszik benne a lánya, Honor Swinton Byrne, nem szól semmmirőőőől…
na jó, túlzok: szól, de baromi lassan akar kibontakozni
olyannyira, hogy nem is bírtam kivárni a végét
kevés filmet hagyok abba, de itt elegem lett
utána elolvastam, miről szólt a történet… és az sem hozott lázba
olyan, mintha valami amatőr filmes csinálta volna
de nem! egy diák is jobbat forgatott volna
ezek után azt éreztem, hogy nekem ÉLET kell és IZGALOM
ezért nekiálltam a ’Luce’ című filmnek is
és de jól tettem!
fantasztikus!
naggggyon jó thriller, némi morális kérdéskörrel
és bőven ad „feladatot” a megnézése utánra is
mindenek előtt: nagyon örültem neki, hogy Naomi Watts és Tim Roth ismét házaspárt alakít a borzalmasan felkavaró ’Funny Games’ után (írtam arról is, keressetek rá :P)
itt ugyan nem fura fiúk törnek rájuk, hanem a saját fiuk (örökbefogadott) kezd el fura lenni
mármint, ha VELE van a baj és nem a tanárával, akit Octavia Spencer alakít
mivel nem tudok spoiler-mentesen írni, azt ajánlom, nézzétek meg a filmet és gyertek vissza elolvasni, hogy én mit gondoltam róla…
vagy olvassatok tovább ;)
O. S.-t méltatják a kritikusok, minden joggal
csodálatos színésznő; mindig az, de itt valami döbbenetesen jó
annyi érzelmet kell megjelenítenie, ami bizony kifogna 1-2 színésznőn – de nem rajta!
viszont mellette a 2 korábban említett művész is csodálatos (különösen Watts), illetve feltétlenül jegyezzük meg Kelvin Harrison Jr. nevét is
ő Luce
egy intelligens, nagyon kedves, udvarias afroamerikai srác, akit a szülei kiemeltek a semmiből (örökbe fogadták) és esélyt adtak neki
hol másutt, mint a ’the land of the freedom’ Amerikájában
jól tanul, jól sportol, az iskola büszkesége
ikon mindenki számára
és elsősorban a lecsúszott, drogot áruló, lógós, „fekete” (bocsi, nem bántásnak szánom, de ez itt a filmben is erős stigma) srácok szemében az
vagyis, kicsit kívülállónak érzik Luce-t… mint aki aranykanállal a szájában született
pedig kiderül, hogy nagyon nem így van
háborús övezetben nőtt fel: erőszak, gyilkosság, fegyverek körülötte
nem kevés időbe (és terápiába) került, hogy ÉPEN jöjjön ki ebből, és egy olyan minta legyen belőle, aki lett...
a szülei nagyon büszkék rá, mindent elhisznek neki
miért ne tennék?!
pláne akkor, amikor Luce mestere a hazudozásnak
bármit eljátszik
bármit színlel
annyira tökéletesen ártatlannak tűnik, a tanára (akit befeketít) pedig annyira szemétnek, hogy jóideig mi, nézők sem tudjuk, mizu
iszonyatosan jó a rendezés (Julius Onah)
persze, gondolod, hogy Luce hazudik, mégis úgy van megcsinálva, hogy elbizonytalanodj
pláne, ha láttad a ’Ma’ (’Mami’) c. filmet Octavia Spencerrel – ahol Ő volt a gonosz
kicsit olyan, mintha fordulna a kocka és itt a tinik állnának bosszút rajta
mert nem egyedül a Luce a ludas…
ő csak a mesteri elme mögötte
és mindezt miért?!
a motiváció erre azért nem annyira indokolt: a tanár átlát rajta (egy esszé kapcsán), lebuktatja, hogy petárdát tart a szekrényében – ő meg durván elbánik vele
sokszorosan
nyugi, azért horroba nem megyünk át, de a feszültséget végig fent tudja tartani a sztori, a rendező és persze ez a 4 eszméletlenül jó színész
a leginkább Spencer és Harrison jelenetei erősek
pláne az, amikor Luce a végén virágot visz neki, hogy „elnézést kérjen”, amiért kirúgták a suliból
mekkora mocsok szemét…
a földön fekvő emberbe is belerúg egyet
na, ott Spencer egy olyan monológot ad elő, hogy már magam előtt láttam: ha jelölnék Oscarra, EZT a jelenetet vágnák be róla
(sztem. nem fogják… pedig kéne)
ami azonban a thrilleren is túlmutat, az az erkölcsi probléma
az apa sejti, hogy Luce a ludas
a felesége azonban erőteljesen hat rá (ha kell, bevet mindent: sírás, sztorizás, érzelmek, szex!!)
döntenie kell, kivel van: a családdal, vagy ellenük
merthogy a nő is érzi, aztán meg rá is jön, hogy Luce hazudik
nagyon sokáig hisz neki, de azért vannak lebuktató „jelek”
és még ennek ellenére is HAZUDIK a fia kedvéért, bele az igazgató és a megvádolt tanárnő szemébe
döbbenetes
az apa meg mit tehet?! bólogat ő is…
iszonyatosan nehéz helyzet
a „saját” gyereked, akiért annyi mindent megtettél
aki esélyt kapott egy jobb életre
aki előtt ott áll egy fényes jövő, sikerek
vedd ezt el tőle? dobd ezt félre? mindezt azért, mert hazudott?!
bántani szerencsére nem bántott senkit (max. érzelmileg), de akkor is: mit teszel?
mindenkire rábízom a döntést…
a szembesítő beszélgetés Luce és az anyja között nagyon erős
és Luce ekkor hívja először anyának őt… előtte mindig Amy-ként szólította
a végén pedig hallhatjuk Luce beszédét, amiben hálát mond a szüleinek, mesél a gyökereiről és persze köszöni Amerikának is a lehetőséget
széééép…
csak nem hiszel már neki
hiszen tudod, hogy bárkit átvág
de nagyon hitelesen adja elő, azt el kell ismerni
utána pedig felkerül a korona a film tetejére azzal, ahogy Luce megy a szokásos futására, fut, fut, erőből, de az arca el van torzulva az erőszaktól
én legalábbis ezt láttam rajta
és akkor tudod, hogy bármire képes lesz majd a jövőben (is), hogy elérje, amit akar
ha kell, erőszakkal
hiszen erről írta a dolgozatát is…
(Fotó: insessionfilm.com)
(2019. december 12.)
