2021. feb 06.

Még egy kört mindenkinek / Druk / Another Round (2020)

írta: Petra mozizik
Még egy kört mindenkinek / Druk / Another Round (2020)

another-round-mads-mikkelsen.jpg

a következő történik most: először mondok pár méltató szót Thomas Vinterbergről, a film írójáról-rendezőjéről, majd egy szomorú sztori jön, ami megelőzte a forgatást, viszont nagyban befolyásolta a filmet, végül pedig magáról a ’Druk’-ról (’Another Round’) is ejtek pár szót :P
T. V. egy zseniális, nagyon szerethető dán rendező, ő alapította Lars von Trier-rel a ’Dogme 95’-öt, vagyis a dán dogmafilmes mozgalmat
hosszú lenne leírni, mi ez, de én nagy rajongója voltam és sok-sok ilyen filmet néztem meg anno
a lényeg az volt, hogy lecsupaszították a filmeket, nem használtak pl. külső fényeket – amilyen megvilágítás volt a helyszínen, az volt és kész
nem volt a filmeknek soundtrack-je, ha valaki zenélt a filmben (pl. egy társaságban, kocsmában), az volt a zene
fix helyszínek, semmi építkezés, semmi stúdió… ilyesmi...
puritán volt – azért, hogy jobban tudj figyelni arra, ami történik
szerintem ennek a nonpluszextrája a ’Dogville’ Trier-től, ahol krétával felrajzolt „házakban” élnek a szereplők
döbbenet, mégis működik
ami miatt szeretem, szerettem ezeket a filmeket, az igazából a sztori volt – húsbavágó, drámai, felkavaró, az arcodba mondja a tutit
a legnagyobb, legismertebb, legpéldásabb dogmafilm sztem. T. Vinterbergtől a ’Születésnap’ – brutális, kőkemény, kultfilm
ha még nem láttátok, kötelező
de kb. ugyanennyire megrázó és fantasztikus ’A vadászat’ is
a blogon írtam ’A kommuna’ c. filmjéről, ami kicsit önéletrajzi jellegű, hiszen ő egy ilyen házban és társaságban nőtt fel Koppenhágában
a legdurvább az volt, hogy a szülei összevesztek, elváltak, kiköltöztek a házból, az akkor 16-17 éves Thomas meg maradt a többiekkel… :)
a rendező azt nyilatkozta, hogy nem volt semmi durva: csak sok sör…
semmi komoly drog vagy orgiák – ahogy azt sokan képzelhetik
csak sör… kicsi füvezés
azt is mondta, hogy nem voltak belterjes kapcsolatok – aki nem a párjával élt ott, az más házak lakóival szexelt
hahaha :D
na, de ennyit Thomasról
hatalmas figura, érdemes rákeresni, utánaolvasni az életének
voltak amúgy olyan filmjei, amelyek nekem kicsit „amerikanizálódtak”, pl. a ’Távol a világ zajától’, amiről szintén írtam a blogon
klasszikus mű, romantikus történet, szép színek, jó szereplők, de nekem nem ez az „igazi” T. V.
sajnálom… :(
ezzel a filmmel T. V. valahol a kettő között van
a sztori és bizonyos jelenetek nagyon „dogmásak”, konkrétan eszembe jutott ez az egész (étterem – fények), de a történet sok olyan fordulatot vesz, ami könnyeddé, vidámmá, olykor komikussá teszi azt, amiről szól
emiatt sok kritika is érte a filmet… de ne rohanjunk ennyire előre
jöjjön a dráma; túl akarok esni rajta :P
T. V. és a feleség (Helene Reingaard Neumann – aki a filmben is szerepel, ő a pszichológia tanár felesége, a 3 gyerekes), aki nem mellékesen lutheránus papnő ÉS színésznő, több gyereket nevelnek (T. V.-nek nem ő az első felesége)
a nagylányuk, Ida szerepelt volna a filmben, konkrétan, az ő középsulijában, az ő osztályában forgattak
továbbmegyek: részben ő adta az ötletet a filmhez (hogy mennyit isznak a dán fiatalok, és ez ott teljesen elfogadott… megszokott… viccen kívül :()
szóval, mivel Ida adta az ötletet és nagyon tetszett neki a forg.könyv (amúgy korábban már volt ebből egy színdarab is, most adaptálta T. V. filmre), az apja megkérte, hogy játsszon benne
ő lett volna Mads Mikkelsen egyik gyereke (most a filmben 2 gyereke van, 2 fia, de az egyik lány lett volna)
4 (!!!) nappal a forgatás előtt Ida, T. V. lánya meghalt egy autóbalesetben
fel tudjátok ezt fogni?!
rettenet
szörnyűséges…
persze, felmerült, hogy hagyják a filmet a csudába, de pont Ida kedvéért, illetve, hogy T. V. lekösse magát, dolgozzon – folytatták
az első héten Tobias Lindholm volt a rendező (fel is tüntetik a végén), és csak utána vette át a dolgokat T. V.
szegény… :(
borzalmas tragédia :(
így végképp le a kalappal előtte, a felesége előtt, az osztálytársak előtt és Mads előtt is, ugyanis nagyon jó barátok T. V.-gel és így Idával is azok voltak (olvastam, hogy tényleg közel álltak egymáshoz)
tudni kell, hogy a film Dánia jelöltje az Oscarra (még nem tudni, bekerül-e a legjobb 5 közé), viszont Golden Globe-ra már jelölték, az tuti - mármint, mint legjobb idegen nyelvű filmet
amúgy millió (!!) díjat nyert már eddig is, és szerintem igen esélyes az Oscarra is (a jelölésre mindenképp)
mert komoly dologról szól, van üzenete (ami nagyon kell, azt tudjuk…) és ugyan – ahogy korábban jeleztem – sok kritika lehúzza, nekem kimondottan tetszett
hogy miért húzzák le?! mert egy fontos és sokakat érintő témáról szól (alkoholizmus), de a kritikusok szerint nem elég fajsúlyosan… szerintük elvicceskedik, és a végén nincs egy statement, egy kinyilvánítás, hogy az alkohol rossz, fujj-fujj, hanem kb. pont az ellenkezője
nos, szerintem sokféleképpen lehet ezt értelmezni (magát a végét is), és nem hiszem, hogy mindig minden filmnek le kell nyúlnia a kínok kínjába, a földön kúszva kell vergődni és üvölteni AHHOZ, hogy mégis valami komolyat mondjon
vili, messze nem egy ’Születésnap’, nem egy ’A vadászat’, de ettől még méltó minden dicséretre – szerintem ;)
amint említettem, a film története átalakult egy kicsit – Ida halála hatására
eredetileg „csak” arról szólt volna, hogy az alkohol mindig ott van, ott volt, a történelem során sok-sok ember életének részese volt – olyanokénak is, akik nagy tetteket hajtottak végre a befolyásoltságuk alatt (politikusok, írók, zenészek stb.)
erről is sok szó esik, nyugalom
viszont tény, hogy egy ponton átmegy drámába, melankóliába – de ez valahol sejthető is volt
hiszen az alkohol nem játék… még ha itt annak is indul
ugyanis az alapsztori az, hogy itt ez a 4 barát, 4 középkorú pasi, mindannyian tanárok egy középsuliban (töri – ő Mads M.; testnevelés/fociedző; pszichológia/etika/filozófia; zene)
a pszichológiát tanító pasi mesél egy norvég pszichiáterről (Finn Skårderud – valóban él, létező ember és imádta a filmet ;)) és az ő teóriájáról (ami igazából nem teória, de itt a filmben azt mondják… :P), aki azt állítja, hogy az ember véralkohol szintjének 0,5-nek kéne lennie – mindig
ez lenne az ideális, a normális
ekkor ugyanis még nem vagyunk részegek, viszont sokkal jobb fejek vagyunk, kreatívabbak, bátrabbak, viccesebbek… jönnek a jó ötletek, stb.
nnnnnna, most látom magam előtt, hogy hány embert indított ez be és nyúl a sör felé :D
hahaha
persze, okot, indokot mindig lehet találni arra, hogy igyon az ember, nem igaz?! (most a karanténban meg pláne…)
ez azonban nem megoldás, nem lehet megoldás a bajaidra, a kiüresedett életedre, a problémáidra, a konfliktusaidra…
OK, persze, most nagyon tanító jelleggel tolom mindezt, de amúgy hiszem is
aki ismer alkoholistát, van/volt a közelében ilyen szitu, biztos, hogy most nem nevet
az meg, hogy a fiatalok mennyit isznak (nem csak Dániában), abba inkább bele sem mennék, mert annyira szomorú
persze, naná, nem vagyok álszent, én is ittam, én is buliztam, de azért nem mindegy, hogy mennyit, hogy mit és milyen gyakran :(
nos, a 4 tanár le akarja tesztelni a teóriát és elkezdenek inni… munka közben, tanítás alatt
ami persze sok vicces szitut szül, de sajnos/vagy nem sajnos (és talán itt jöhet be a kritika, hogy ez mennyire bíztatja majd az embereket arra, hogy ez jó ötlet…) működik
mármint a 4 tanár jobb lesz, sokkal
a diákok szeretik őket, figyelnek rájuk, „csodákat” művelnek az óráikon és nagyon bejön a dolog
persze ekkor még mindig tudományos kísérletként kezelik ezt, naplót írnak róla, ahogy kell
de ahogy sejteni lehet, a kevésből több lesz, aztán sok, utána pedig ájulásig isznak
a családjuk, a gyerekeik eleinte szintén pozitív változásként nézik mindezt (nem tudva, csak sejtve, hogy az alkohol miatt van), aztán persze lesznek ebből problémák, szétköltözés, otthagyás stb.
szerintem amúgy talán ebben lehetett volna erősebb a film: mert kb. 3/4-e a + változást mutatja be és csak 1/3-a a depit, a nyomort, amit az ital okoz és maga után hagy
a kiüresedett életet, ami miután elmúlik a felfokozott happy-hatás, csak még erőteljesebben arcul csap
ezt talán jobban, nagyobb részben mutathatták volna
lesz itt dráma, az egyikük meg is hal… - de ez sem igazán fajsúlyos, ezt alá kell írnom
4 kiégett ember; van, aki beleunt már a kapcsolatába, a másik meg egyedül él – egyik sem jó
és mindannyian átéltük már ezt vagy azt :(
a film a választásokról is szól – hogy hogyan oldod meg mindezt
küzdesz érte, meg akarod „javítani”, pótlékokat keresel (itt: alkohol), amik ideig-óráig elfeledtetik veled az életedet vagy „kiszállsz” az egészből :(
emellett pedig szól arról is – és ez már nem az én „megfejtésem”, hanem T. V. feleségéé -, hogy az élet kiszámíthatatlan
nem tudod, mit dob, illetve dobál-ide oda
és ez sokszor hullanehéz
ahogy idősödik az ember, annál nehezebb :(
a vége meg?! hogy a barátjuk halála és temetése után a 3 pasi iszik, és újra iszik, majd még többet iszik – együtt a bulizó, leérettségizett fiatalokkal (akikkel indult az egész mozi, hogy mennyire botrányos, hogy ennyit isznak, és ezzel is zárul a film)
élvezik az életet, nevetnek, buliznak
persze, lehet azt mondani, hogy ez mennyire gyalázatos, hiszen kb. semmissé teszi azt, hogy lezárták a kísérletet és mindannyiuknak jobb lett/lesz az élete: a 3 gyerekes családapa rendezte a sorait a feleségével, az egyedül élő zenetanár becsajozott, és főszereplőnk (Mads M.) is újra kibékül a feleségével – rájön, hogy a kiüresedett életét újra kell értelmeznie, hiszen minden ott van neki, mellette, ami egykoron fontos volt… csak elfelejtette ezt
szóval: happy end – és ezért is ünnepelhetnek
barát halála ide vagy oda… mindenkinek jóra fordult az élete
viszont amit én a végén, abban a bizonyos nagy táncjelentben láttam (amiről fontos, hogy tudjátok: végig M. M. táncolta, nem volt dublőr; 2 napon át vették fel, órákon át és M. M. + a rendező találta ki a koreográfiát hozzá) – mindamellett, hogy fantasztikus, parádés volt -, hogy ez döntés… amit feljebb is írtam
látjuk a tánc során, hogy néha lelassul, leül, iszik 1-1 kortyot, aztán újra belendül
mintha az életet táncolná el, ami sokszor pörgős, vidám, sokszor viszont pocsék, fájdalmas és borzalmas
te döntesz, hogyan látod, hogyan kezeled
igen, meghalt a barátod, de a te életed épp kezd újra a vágányra kerülni – tényleg annyira elítélendő, ha örülsz?!
az ital azonban nagy kérdés – hiszen a kísérlet „mellé” állt, aztán az élet bebizonyította, hogy nem túl jó megoldás… itt pedig, mintha mi sem történt volna, ismét isznak
mintegy azt mutatva, hogy „tök mindegy, eddig miről papoltunk, felejtsd el, igyál, és kész”
ergo: a dolgok nem változnak – ez így volt, így is lesz (a történelem során mindig)
én azonban nem ezt a pökhendiséget láttam, csak azt, h emberek isznak és buliznak
sokkal fontosabb volt a végén Martin ugrása a vízbe – el akar szállni a boldogságtól vagy éppen véget akar vetni az életének?! a hangulat miatt az elsőre szavaznék, mert örömében teszi
nekem azt jelentette, hogy szabad vagy – azt teszel, amit akarsz… úgy döntesz, ahogy akarsz, és ez nagyon fel tudja dobni az embert ;)
na, bocsi a sok magyarázatért, de kicsit úgy éreztem, hogy meg kell védenem a filmet; amit képvisel, a jelentőségét a kritikákkal szemben
bevallom, nem értem, miért gond, hogy Dánia egy ilyen mozival képviselteti magát, és hogy így akarja egy nagyon fontos (és az ottani fiatalokat tényleg komolyan érintő) problémára felhívni a figyelmet
nekem tetszett
elviseltem volna több drámát benne, az igaz, hogy még nyomatékosabb legyen az üzenet, de összességében szerettem ;)
(Fotó: variety.com)
(2021. február 6.)
Szólj hozzá

Lars von Trier Születésnap Mads Mikkelsen Thomas Vinterberg A vadászat Dogville Tobias Lindholm Távol a világ zajától A kommuna Helene Reingaard Neumann Még egy kört mindenkinek Another Round Druk Ida Vinterberg Finn Skårderud