Licorice Pizza / Licorice Pizza (2021)
ha nem moziban nézek meg egy filmet, hanem itthon, mindig van mellettem egy papír, egy toll, hogy leírjam, ha valami eszembe jut; esetleg olyan dolog, aminek utána akarok majd nézni
van, hogy nagyon sokat írok – az szerintem jót jelent
vagy sok-sok + dolgot, vagy sok-sok negatívat – ami a filmre nézve nem túl klassz, de tudjátok, hogy szeretek véres, cuppogós, csúnya, gonosz, lehúzós kritikákat írni :D
jóóóó, azért ennyire nem vagyok gonosz ;)
a legjobb az, ha nagyon sok jót jegyzetelek le
nos, a ’Licorice Pizza’ esetében egy szót írtam le:„accentuate”
ez nem sok jót jelent
mármint, nem a szó – hanem, ami emögött van
majd jövök ezzel is
de induljunk ki az elejéről: a ’Licorice Pizza’ is Oscar-esélyes, sőt, 3 kategóriában is: legjobb film, legjobb rendezés, legjobb forgatókönyv
gyors és kegyetlen leszek: nem értem!!
egyiket sem adnám nekik, és remélem, nem is nyerik el
egyszerűen nem értem, felfoghatatlan számomra ez az ováció, ami ezt a filmet övezi
persze, nagyon jó a PR-ja, úton-útfélen az ember képébe tolják mindenhol, naná, hogy belelkesültem én is
de az, hogy EZ, mint legjobb film?! a ’The Power of the Dog’ vagy éppen a ’King Richard’ mellett?! (mindkettőről írtam a blogon)
röhej!
ez a film egy faramuci, nyakatekert, kissé művészfilmbe hajló coming-of-age film – de basszus, ha eszembe jut a ’Juno’ (ami vicces és cukiiii – kritika a blogon ;)), vagy akár a ’Little Miss Sunshine’ (ami inkább egy road movie, de azért ott is van egy kamasz…), de még jobb a ’Lady Bird’ (szintén nagyon édiiii)
ááá!
a fentiekről mind írtam amúgy és szuperlatívuszokban <3
ez a film nekem nem szól semmiről, nem tart sehova, belelátunk egy nagyon furcsa, felfoghatatlan életet élő fiú életébe (15 évesen vízágyakat árul egy boltban – ez most komoly?!) és egy (bár ez erősen ízlés dolga és ne haragudjatok, hogy így, ilyen csúnyán leírom) nem túl szép külsejű lány barátságába/szerelmébe
ja, a lány zsidó is – ezt nem kevésszer mondják el, mutatják be, biztos, ami biztos (bocs, hogy felhozom, de frankón benne van, még az orrára is tesznek utalásokat!!)
viszont az, hogy felnőtt-gyerek mindenki olvadozik tőle… az egyszerűen felfoghatatlan
az indok: mennyire szép, egyedi, különleges
biztosan velem van a baj, de nálam a szépség mondjuk egy Scarlett Johanssonnál kezdődik, nem ennél a görbe tartású, csúnyácska lánynál
de még egyszer: bocsi, ez nagyon szubjektív dolog
az azonban tény, hogy a srác különleges, felkapod rá a fejed, és ott sem a külső miatt
neki TÉNYLEG van egy egyénisége, ami mellett nem mész el
őt bírtam
arról nem is beszélve, hogy Philip Seymour Hoffman (R.I.P. :() fia és bakker, szorult belé tehetség az édesapja révén, ez kétségen felül áll
szerintem fentről is büszke rá <3
ja, és a srác első szerepe ez! bravó! csak így tovább!
a csaj, Alana Haim állítólag egy énekes-gitáros, én mondjuk sosem hallottam még róla, sem a bandájáról
neki is élete első filmje ez és nem a játékával van baj, ügyes; engem a természete, az egész jelensége zavart és idegesített
szerintem nagyon nem passzolt ide
egy sokkal-sokkal szebb lány kellett volna, akkor ütött volna igazán ez a sztori: a korkülönbség (a fiú 15, a csaj 25), és az, hogy végül csak beleszeret ebbe a kis „kölyökbe”
de az, hogy Sean Penn és Bradley Cooper mindketten majd elcsöppennek, úgy odavannak érte?!
kérem?!?!
(ja, amúgy ha mindketten szerepelnek 10 percet a filmet, akkor sokat mondok – de az egész mozit velük adják el… ez is nagyon álságos)
a sztori meg olyan, Gyerekek, hogy kb. a vízágyon kívül nem tudok semmit felidézni belőle, annyira „átment” rajtam
azért nem írtam le semmit, mert nem volt MIT…
és ez tényleg gyászos :(
ja, és hogy miért jegyeztem fel magamnak azt az egy szót, hogy „accentuate”?!
mert nagyon örültem, amikor felcsendült ez a Bing Crosby-dal
„Ac-Cent-Tchu-Ate the Positive” – csekkoljátok le
egyszerűen imádom, annyira sokszor meghallgatom
a ’Fargo’ 4. évadában bukkantam rá, amikor a „crazy nurse”, a kedvenc szereplőm belesüti a pitébe a mérget/hashajót (God bless Jessie Buckley – mekkora alakítás!!)
szóval, amikor itt is megszólalt (korhű dal, belepasszolt ebbe a környezetbe) – 1 percre jó kedvem lett
sajnos ez tényleg kb. csak 1 perc volt
semmi mást nem tudok kiemelni, max. Cooper Hoffman játékát, aki tényleg bitang tehetsége
és esetleg Tom Waits-et, mint Rex Blau (igazából Mark Robson rendezőről mintázták a karaktert)
lehet, hogy azért nem tudtok tapsikolni, mert ismerni kéne Hollywoodnak ezt a korszakát, ezeket az embereket, pl. a nőcit, aki a gyerekekkel énekel a színpadon
viszont, ha meg azt nézem, hogy ezek a filmes utalások színészekre, rendezőkre a film 10%-ban vannak… akkor azért ez nem egy túl erős vigasz
hiszen ott van még a többi 90%, amit akár szerethettem is volna
akár…
(u.i.: az is elég béna, hogy sosem derül ki, miért ez a film címe, mi a túró az, hogy édesgyökér pizza… sok-sok keresgélés után megtudtam, hogy a ’Licorice Pizza’ egy lemezbolt-lánc neve volt anno… remek!! :P)
(Fotó: imdb.com)
(2022. március 3.)