nem tudom, ki lehet az a Tom George rendező, de az biztos, hogy még Wikipedia oldala sincsen
(kigugliztam, eddig 2 filmet csinált, egyet 2017-ben, egyet meg ’18-ban, de sosem hallottam még a címüket sem :P)
egyet megállapíthatok róla: tutira imádja Wes Anderson munkásságát, színeit, rendezői fordulatait és stílusát
ja, és a színészeit is :P
kettőt máris „ellopott” tőle ;)
az egész film full olyan, mintha ő rendezte volna, amit természetesen nem bántam, hiszen ha valaki a szívem ügye, az Wes <3
micsoda tobzódás a boldogságban, az örömben Saoirse Ronant, Sam Rockwellt és egy kisebb epizódszerep erejéig Adrien Brody-t látni, nézni
kész voltam!
a két főszereplő ezer éve a kedvencem (Sam R. már akkor az volt, mielőtt újra fölfedezték volna a ’Három óriásplakát’-ban…)
mindkettő színtiszta tehetség, szerintem bármihez nyúlnak, az arannyá válik
S. R.-ben pedig már most Kate Winslet utódját látom – akit azért még nem küldenék nyugdíjba ;) :D
a film egy nagyon cuki nyomozás története, egy krimi
az ’50-es években játszódik és Agatha Christie színdarabjáról, a ’The Mousetrap’-ről szól
(gyorsan zárójelben hozzátenném, hogy ez full valós darab, minden hiteles (Richard Attenborough és a felesége, Sheila Sim játszották az első változatban a főszerepeket, ahogy itt, a filmben is) és még MINDIG FUT a színházakban… ’52 óta…
ez a legrégebb óta futó színdarab EVÖR <3
film azonban sosem készült belőle… tervben volt, de nem valósult meg; arról nem beszélve, hogy az is igaz, ami a filmben elhangzik: csak akkor készülhet film belőle, ha lefut a színházban (West End) és eltelik utána 6 hónap :P)
visszatérve a történethez: épp a 100. előadást ünneplik, amikor történik egy gyilkosság (no, nem csak a darabban, hanem azután, a színfalak mögött)
aztán később majd még több is… :P
ekkor lép képbe az életunt, keveset kérdező, folyton ivó és látszólag mindent és mindenkit lexaró nyomozó, Rockwell (Inspector Stoppard), és „segítségül” kapja a kezdő rendőrnőt, a beszédes nevű Stalkert (S. Ronan), aki tényleg mint valami mániás üldöző, megy utána és nyomul
közben 1 percre be nem áll a szája (btw: csodálatos, hogy megtarthatta a gyönyörű ír akcentusát <3), kombinál, megfejt és minden 2. pillanatban mást gyanúsít
remek, komolyan!! :D
imádtam a kis locsifecsit, de ugyanígy szerethető Rockwell is, akiről persze kiderül, miért ilyen borús az ábrázata
világos, hogy a két ellentétes ember ütközik egy csomót, egyszer komolyabban is, aztán természetesen barátok, igazi partnerek lesznek
a film – ahogy A. Christie regényei/filmjei – pedig tele van emberekkel, karakterekkel, akik természetesen potenciális gyanúsítottak
… és potenciális áldozatok is egyben…
sosem lehet tudni… :P
szuper az egész ’50-es évek hangulat, a ruhák, a színészek, a producer, a befektető, a rendező – minden és mindenki
mi is megyünk előre az üggyel, keressük a motivációt, az okot, hogy ki gyilkolhatott és miért
mindenki IS gyanús, pont, mint a kis nyomozólánynak :D
és természetesen NEM lehet kitalálni, ki a valódi gyilkos, hiszen később olyan információk derülnek ki (ő mondja el, színt vall, amikor leleplezi önmagát), amiket nem sejthettünk, nem tudhattunk
bár lehet, hogy valaki tippel rá… passz
én nem találtam el, az tuti
és ez pont jól is van így
még csak utalni sem fogok semmire, nyugalom – hiszen a filmben is ezt kérik, úgyhogy tartom magam a kívánságukhoz ;) (majd megértitek, mire gondolok, ha megnézitek)
amit azonban kitaláltam és az igenis sejthető volt, hogy a filmben lezajlik majd az, amit Brody (mint rendező) felvázolt, hogy nála milyen véget érne a színpadi darab filmre átültetett változata
ebben full biztos voltam, hogy így lesz
így lett… ha nem is lehetett tudni a pontos véget
de egy ilyen film NEM érhet véget depisen, nem igaz?!
igazi kis cukorka, bonbon ezeken a szürke napokon, vállalható, könnyedén elviselhető 1,5 órában
nagyon szerettem!
pont erre volt most szükségem <3
semmilyen hibát nem tudnék mondani… őszintén…
(egy apró sztori: eredetileg Hugh Grant és Keira Knightley alakították volna a főszerepeket – és annyira hálás vagyok a sorsnak, hogy nem így alakult!! sosem lett volna ilyen jó!! :P)

(Fotó: nytimes.com)

(2022. november 11.)