pár hete láttam ezt a filmet: valaki szülinapi ajándékba adott nekem egy mozizást, és nagysokadjára eljutottunk moziba
ő javasolta ezt a filmet, de az volt a cél, hogy mindkettőnknek tetsszen (én Almodóvar ’Bitter Christmas’-ét szerettem volna megnézni, de neki egyik időpont sem volt jó (már csak művészmozik adták – de lehet, hogy korábban is csak ott ment?!), illetve szeretett volna kukoricát enni, így maradtak a plázás mozik
annyit tudtam a filmről, hogy a világhírű, gyerekkorunkat visszaidéző (de bevallom, annyira nincs már meg a sztori és a film előttem… :P) ’A végtelen történet’ szerzője, Michael Ende írta
világhírű, bestseller, 1973-ban jelent meg
illetve annyi emlékem volt még róla, hogy egy kedves barátnőm nagyon szerette ezt a könyvet – abban biztos voltam, hogy a történet szép és cuki
megnéztem az előzetest (és tudjátok, hogy ezeket is kerülni szoktam, amennyire csak lehet), az úgy elment – mondom, OK, legyen
ha nagyon rövid akarnék lenni, azt mondanám: ez a film pocsék
botrányosan xar színészi alakításokkal, elnagyolt, ki nem bontott karakterekkel, és amennyire olvastam utána, „modernizált”, átalakított történettel, amiből kb. épp a lényeg veszett el
ami pedig az IDŐ jelentősége
az idő pénz, mondják
’time is precious’ – angolul
én inkább azt mondanám: az idő szeretet
nekem mindenképp azt jelenti…
annyian annyiszor mondják, hogy „nincs rá időm” – basszus, nem hiszem el! azok oldalán állok, akik azt vallják, hogy amire akar az ember, arra szán
pár msp egy üzenetet elküldeni Messengeren; egy telefonhívás is lehet pár perces
én azt gondolom, megtisztelsz azzal valakit, ha neki „adod”, ha rá „szánod” az idődet – és ez nagy dolog
gyakran 1-1 tali után így is szoktam megköszönni az adott illetőnek, barátnak, hogy köszönöm, hogy rám szánta az idejét
mert a kulcs az, hogy másra IS szánhatta volna, nem igaz?!
szóval, igen, az idővel gazdálkodni kell, beosztani, managelni (ahogy szintén az angol mondja: ’time management’)
’Momo’ története is az időről szól, kivel töltjük, mire szánjuk
várunk-várunk, hogy MAJD ha idősebbek leszünk, majd ha nyugdíjasok, akkor mennyivel több időnk lesz „bolondságokra”, a gyerekeinkre, hogy elmenjünk nyaralni stb. – pedig ki tudja, meddig élünk?!
’time is now’ (bocs, átmegyünk angol leckébe :D, de az van, hogy rengeteg idővel kapcsolatos mondás, idióma van, és egyik beszédesebb a másiknál…)
a ’Momo’ 2025-ös filmváltozatban meg az idő kb. úgy jelenik meg, mint a ’Lopott idő’ c. Justin Timberlake-es filmben, csak itt emberek nem egymásnak adják át az idejüket (hogy ne haljon meg a másik), hanem egy központ begyűjti tőlünk, mint valami magánnyugdíjpénztár ;), hogy aztán majd később visszakapják és használhassák… csak persze baromain átvágják őket
annyira egyszerű és butuska a film, hogy a lényeg teljesen elveszik
rámentek a látványra, ami szép; gyönyörűséges Alexa Goodall Momóként, viszont a magyar szinkronhangja botrányosan nem illett hozzá!! atya ég! nem akarom bántani a kislányt, aki ezen dolgozott, egyszerűen teljesen testidegen volt ez a hangszín ehhez a karakterhez :(
illetve szerepel benne 1 nagy név is, Martin Freeman, de inkább szerencsétlenkedő és tudálékos, szóval nem adott sokat a film kvalitásához (atya ég, de erős egy szó ez ide :D – látva, milyen a mozi :P)
bele sem megyek, miről szól, annyira közhelyes és sekélyes minden – de gondolom, ez főként azoknak lehet fájó, akik olvasták a könyvet
sajnálom…
és cuki volt, aki elvitt moziba, mondta, hogy előre is elnézést, ha esetleg nem lesz jó a film (valszeg’ ő már előtte belefutott lehúzó kritikákba) – nem az ő hibája, nem ő rendezte (whoever Christian Ditter IS – na, ő a „bűnös” :))
nem is húzom tovább… még 10 oldalt tudnék írni az időről, annak fontosságáról (legalábbis az én életemben)
senki idejével nem szeretek visszaélni, emiatt nem kések, és tényleg olyan jóbarátokra, tevékenységekre szánom, amik feltöltenek, pozitívak
néha sajnos kell olyanra is, ami nemszeretős (orvos), de az meg fontos
szóval, ha csak annyit értem el ezzel, hogy most ráírtok valaki olyanra, akire eddig „nem volt időtök”, már megérte
én ezt, és nem többet köszönök Momónak

U.i.: készült egy ’86-os film is a könyvből, abban Radost Bokel volt a kislány, azt nem láttam, illetve volt egy 2001-es animációs változat is

(Fotó: flicks.co.nz)

(2026. augusztus 9.)