ha létezik olyan, hogy örömzenélés, akkor kell olyannak is léteznie, hogy örömmozizás
ez a film nem más, mint 150 perc ’pure joy’
tudjátok, hogy rohadt kritikus vagyok, megmondom, ha valami xar (és igen, ezzel a könyörtelenül lehúzó szóval), de azt is, ha valami szuper
na, ez AZ! <3
totális imádás!!
azt sokszor elmondtam már, hogy Tobey Maguire nekem 0 Pókember volt, nyálas, nyámnyila, és még a szerelmi szál sem volt jó, pedig bírom Kirsten Duns-t (de NEM lepődök meg, hogy nem működött neki a kémia Tobey-val :P)
amikor pedig láttam a ’Molly’s Game’ c. filmet és utánaolvastam, kiderült, hogy az az illegál kártyás arc, aki ismert, színész stb. – na, az a valóságban Tobey M. volt
azóta egyenesen gyűlölöm (sorry) (és ezzel nem Molly tettét akarom felmenteni, de gáz, ahogy a csávó viselkedik…)
Andrew Garfield egy cukkermókus, nagyon szeretem, és bármennyire is tud kigyúrt és jóképű lenni, nekem ő sokkal jobban passzol a művészfilmekbe – NEKEM nem egy szuperhős alkat (na, Tobey-nál JOBBAN AZ!!!)
Tom Holland a ’one and only’, az ’ultimate choice’ (bocsi, úgy tűnik, ma is folytatom az angolórákat :D – lásd: előző kritikám…)
ez a srác kedves, bájos, kisfiús, de közben már alakul a pasi is (ebben a részben különösen, khm ;)) – igen, ő egy igazi Barátságos Pókember <3
nagyon szeretem
az embert is, a színészt is, a nyilatkozatait, mindent
alázatos, semmi allűr
és az mekkora húzás volt, amikor picit visszavonult: milyen emberi nagyság kell ehhez 20-on x évesen azt mondani, hogy „figyi, Gyerekek, sokat melóztam, igénybe vevős filmeken, sorozatokon (ezekről írtam a blogon, keressetek rá a nevére ;)), most picit megpihennék”
értitek, nem volt benne az, hogy „na, most kell megtolni, most megy a szekér, most vagyok fiatal”
nem zavarta az sem, hogy a szerelme, aki azóta már a felesége is, Zendaya tovább tolta, sikert-sikerre halmozva… (az idei ’Euphoria’, ’Odüsszeia’ és a mostani Póki filmmel A legsikeresebb és A legjobban fizetett színésznő jelenleg…); nem volt féltékeny
lehet, nem Andrew-ra kellett volna ellőnöm a cukkermókus kifejezést, mert ha ő az, akkor mi Tom?! tényleg egy édibédi babafiú
hahahaha, na, leállok, mert csöpög a cukormáz a képernyőről :P
hogy a filmről is beszéljek: csúcsszuper
minden eddiginél látványosabb (OK, ez borítékolható volt kb.) – de azért tééééényleg brutál durva és látványos jelenetek vannak
amit lehet, azt kihasználták a háló kapcsán
tök jó a sztori, engem meglepett Sadie Sink felbukkanása is – sokaknál ez kiderült, de hála ég, átugrottam minden hírt, így nem tudtam, hogy 1. szerepel benne 2. „gonosz” lesz (aztán kiderül, hogy nem pont így van ez)
nagyon klassz ez a „mindenki elfelejtett” érzés Pókemberben, a barátairól, a szerelméről az emlékek – aztán az összetalálkozás
és véééégre Jacob Batalon (Ned) is visszatért eredeti önmagához, amilyen az 1. (mármint ebből a szériából) részben volt
a 2.-ban egy kis h*lyét csináltak belőle, már bocsánat – nagyon nem kellett volna ez a szerelmi szál Londonban…
emellett megérkezik Frank Castle/The Punisher Jon Bernthal személyében – és ő is nagyon adja!! ;)
jah, és akkor még Hulkról nem is beszéltem!!
gratula a sztorihoz, Chris McKenna és Erik Sommers, a rendezéshez meg Destin Daniel Crettonnak
klassz és megható + érzelmekkel teli volt szerelmi szál (itt mondanám el, hogy Tom akart bele egy forró sz*xjelenetet, de a rendező nem hagyta – a korosztályos besorolás miatt… pedig, ha valami valós lenne, az tutira!!! :P <3)
szép volt a múltidézés May-jel (Marisa Tomei)
igazából minden…
nem is akarom egyesével felsorolni
ami miatt „csak” 9,5-öt adnék neki a 10 helyett, az nekem 3 ok:
1. picit fura volt, hogy Póki egy ponton felvette a kapcsolatot Florence Pugh-val (az új Fekete Özveny), így a semmiből
mi?! a neten megvolt a száma? vagy ezt hogyan?
direkt rákerestem utána, hogy ők elvileg nem ismerik egymást, nem találkoztak még – és OK, hogy 2 szuperhős segítse má’ egymást, de egy kicsi magyarázatot ehhez fűzhettek volna
2. az elejétől levágós (magyarul: Vágási Feri :)) volt, hogy a DODC feje (Tramell Tillmant amúgy IMÁDOM a ’Severance’ óta, világos…) gonosz
nem tudom, hogy ezt a gyerekek miatt tették-e ennyire nyilvánvalóvá, de ha nem, kár volt
picit „lebutította” az egészet
az első jelenetétől lehetett sejteni…
3. Pókinak ez a felnőtté válása, a bebábozódása, a képességek fejlődése, élesedése nekem megért volna egy ennél picit hosszabb „misét”
lehet, hogy arra építenek, hogy az igazi fanek tudják, mi ez, mi történik, miért lesz a kék ruhából fekete stb. – de én nem… meg rajtam kívül még sok 100an nem…
OK, volt némi magyarázat, de bennem maradt hiányérzet
de ennyi… ennyike…
apróságok, még csak nem is bosszantóak
ellenben 3 órát tátottam a számat és odáig voltam mindenért
ez szép mentés volt a 2. rész kisebb lejtmenete után (az első is tökéletes volt)
szóval, köszönjük!
mindenkinek, aki dolgozott benne
és míg vártam a stáblista végét, szokásomhoz híven TÉNYLEG olvastam a neveket, mondom, úgyis lesz magyar ;)
volt… Valeria Kovacs, payroll assistant
Vali, baromi büszke lehetsz magadra, hogy egy ilyen produkcióban dolgoztál, arra meg pláne, ha te osztottad ki a fizukat ;) :D
mert mindenki megérdemli, bármennyit is kapott
kötelezően MINDENKI AZONNAL nézze meg! ;) <3
ilyenkor annyira jó élni
és még van némi reményem a Marvel-filmekben… ha nem is sok, de van
jah, igen, és van post-credits scene :) (ha nem is TOP, de elgondolkodtató)
drága Stan Lee, bárcsak megélhette volna ezt <3, de szerette volna…

(Fotó: cnnespanol.cnn.com)

(2026. augusztus 10.)