The Studio (1. évad) / The Studio (season 1) (2025)

FIGYELEM! 18+-os téma vagy tartalom! kiskorúaknak nem ajánlott
világos, hogy egy ekkora movie buff-nak mint nekem, látnia kell ezt a sorozatot
ez nem is volt kérdés…
amúgy is nagyot ment mindenhol, rengeteg interjú volt a szereplőkkel és a Late Night host-ok ódákat zengtek róla (OK, ők kb. mindenről… :) ez a dolguk…)
mégis, valahogy ez alap és kötelező volt nekem
hiszen iszonyat jó bepillantani egy nagy filmstúdió – a képzeletbeli Continental (ami akár lehet pl. a Paramount is, vagy bármi más) – kulisszái mögé
látni, hogyan dől el, miből lesz film, miből nem, ki lesz a rendező, kik lesznek a szereplők
mennek az érdekharcok, az agyalás, a marketing beleugat, hogy ki jó, ki nem
meg kell jelenni egy csomó party-n, rengeteg sajtóeseményen, CinemaCon-on (ami ugye full valós esemény; idén áprilisban volt), nyalni kell jópár ember s***ét, jönnek a trailerek, figyelik a fogadtatást stb.
szóval belelátunk a SZAKMÁBA, de abba is, hogy magának a stúdióvezetőnek (Matt Remick - Seth Rogen abszolút A+-os alakításában!!!!) milyen az élete
mennyire nehéz jó főnök lenni, mert „kívülálló” vagy, hiszen te hozod meg a nehéz döntéseket, nem bratyizhatsz mindig mindenkivel
konfrontálódni kell, közölni a rossz híreket és így tovább
jelen esetben hősünk még magányos is: se család, se gyerek (bár amelyik kollégájának van, az is katasztrófa :P :D), és amúgy a sori nézése közben eszembe is jutott, hogy de fura, hogy nem tudunk semmit Matt magánéletéről és személyes dolgairól (max. azt, hogy zsidó (erre többször is utal) és sokat beszél az anyukájával (óhatatlanul is beugrik Woody Allen és sok-sok filmbéli karaktere, bár Matt NEM PONT olyan…)); és épp akkor, a 6. részben erre is kitértek
a szériát a főszerepet alakító, nagyon okos és nagyon humoros Seth Rogen írta és rendezte, persze sokakkal együtt, de közülük is kiemelhető Evan Goldberg (akivel már korábban is dolgoztak együtt)
NEM minden filmje a kedvencem, sokban eléggé gagyi vagy kissé alpári nekem a humor, de maximálisan elismerem Seth-et
tudjuk, hogy öribarik Dave Fancoval és teeeeermészetesen ő ebből sem maradhatott ki, és ó, igen, kár lett volna kihagyni ;) :P (de erre még kitérek)
az is látszik, hogy Seth baromi jól ismeri Hollywoodot, tudja, mivel meddig lehet elmenni, ha humorról van szó – és amúgy ezt bírom is az amcsikban…
elég egy ilyen régi ’Roast’ műsort megnézni – mondjuk Charlie Sheen-ét –, és máris láthatjuk, hogy ezek az emberek nem tréfálnak, ha humorról van szó :D
olyan kőkemény, olyan bátor, olyan papírformát sértően és meghazudtolóan durva, beszólós, őszinte, r*sszista, és mindenféle -ista…, hogy az KÉSZ!
nálunk negyedennyiből világraszóló balhé lenne…
na, ITT SEM finomkodnak, ettől nem kell tartani
sem a nyelvezettel, sem a tabukkal; mindenkibe beleszállnak, mindent kendőzetlenül megmutatnak…
totál nyíltan benne van a drogozás, a zsidózás-feketézés-ázsiaizás – és ezt azért merem ennyire nyíltan leírni, hiszen maga Ice Cube (aki magát alakítja) mondja Mattnek, hogy nem kell itt jönni az afroamerikai maszlaggal, mondja azt, hogy ’black’, és ennyi
a 7. részben arról van szó, hogy a Kool-Aid (ami egy amcsi üdítőital és egy piros, bogyószerű, gömbölyű kis figura az „arca”) animációs-élőszereplős filmben az említett Ice Cube lesz a K-A man hangja… igen ám, de a neki szánt K-A asszony szinkronja Sandra Oh lenne (aki amúgy kanadai-amerikai, de dél-koreai felmenőkkel)…
és jön a stáb problémázása: ajjajj, ez jó, hiszen részben ázsiai, nagyon PC, de ugye egy ’black’ pasi felesége ázsiai lenne?! nem esélyes…
hú, de akkor már a gyerekük (hangja) is „megfelelő” kell, hogy legyen
a lényeg, hogy összeáll egy full ’black’ stáb – mert végül az élőszerereplők is azok lesznek –, és akkor meg abból lesz balhé, hogy NA, ez majd kivágja a biztosítékot a fehéreknél + minden más közösségnél is (felmerül egy meleg pár kérdés is…)
de ugye az alapszitu sem 100-as, mert az egy dolog, hogy Ice C. hangja király, de mire utal, mit sugall az, hogy a Kool-Aid Man egy fekete pasi?!
hogy csak a feketék isszák ezt? vagy hogy csak a csórók isszák?! (nem én mondom, ŐK mondják!!)
uh, nem is folytatom, mert nagggggyon durva, de közben egy VALÓS társadalmi probléma ez, ahogy a filmekben/sorozatokban szereplő vallási-, népcsoporthoz, etnikumhoz tartozó, faji- és gender-reprezentációk %-os aránya is (és a sor végeláthatatlan: hiszen nem csak a színészekről van szó, hanem az írókról is!! ott is kell ezekre figyelni, hiszen milyen már, hogy egy ’black’ főhősű film írói között nincs egy ’black’ sem… :D)
itt keményen megy a matekozás…
döbbenet ebbe belelátni
de minden rész ilyen
valami olyan szituról rántja le a leplet, ami fájdalmas és vicces is, közben meg nagyon valós…
van itt kérem eltűnt/ellopott filmtekercs, olyan szitu, hogy hogyan mondod meg a NAGY rendezőnek (Ron Howard), hogy xar a filmjének a vége… hogy amúgy tökéletes, páratlan munka, élete legjobbja, de a végére tett egy olyan csöpögős maszlagot, ami lehúzza az egészet (és CSAK Ő érti, mit akart ott „mondani”, neki jelent valamit, de a nézőknek nem)
van olyan szitu, hogy a mi Mattünk kilátogat egy film utolsó forgatási napjára, ahol épp a zárójelenetet veszik fel, ahol mindennek nagyon egyben kell lennie
megy le a Nap, erre vártak stb.
és persze M. mindenbe beleszól, beleokoskodik, javaslatokat tesz, akkor beszél, amikor nem kéne stb.
és végül elcseszi a napot, lemaradnak a tökéletes zárójelenetről?! hát persze, hogy igen!
igazából a sorozat elejétől én sok-sok részen át csak nagyon ideges voltam
jó volt ezeket látni, az említett kulisszatitkokat, de annyira gáz és ellenszenves volt ez a pasi
valahol sajnálod, persze: kirúgtak valakit, aki neki a mentora, barátja volt (Patty – a csodás Catherine O'Hara, akit a ’Schitt’s Creek’ óta mindenki imád és az is megismerte, aki még sosem hallott róla előtte…), majd ő ült be a helyére, nincs csaja, felesége, gyerekei (csak a folyton nyomuló anyja), nincsenek igazi barátai, mindenki csak azért nyal neki, mert valamit AKAR tőle
és így tovább…
világos, hogy egy ellenszenves, kellemetlen pasinak tűnik, aki még ahhoz is sóher, hogy a forgatás végén egy ’wrap-up party’-ra adjon pénzt
neki is van persze egy főnöke, Griffin Mill (Istenem, mennyire jó Bryan Cranstont ebben a szerepben látni… MINDEN pillanata egy áldás… és főleg az, amit az utolsó 2 részben produkál… :D :P), akinek meg kell felelnie, akinek nyalnia kell; szóval egy ördögi kör
mindenki pörög, ideges, üvölt
egymás torkának ugrik Matt két legjobb, legmegbízhatóbb embere (egy pasi (Sal Saperstein, akinek a neve NAGYON fontos lesz majd egy ponton :D - Ike Barinholtz) és egy csaj (Quinn - Chase Sui Wonders)), hogy melyikük ötlete melyik rendezővel valósuljon meg
mindenki harcol, kapargatja a maga kis gesztenyéit és csak a saját érdekeit nézi
kegyetlen világ
és tényleg felhúztam magam rajta, nagyon! :D
eleve a zenéje is valami feszes jazz, picit a ’Birdman’ képsoraira és hangulatára emlékeztet
mindamellett persze irtó vicces is, természetesen…
és akkor még egy szót sem ejtettem a sztárparádéról, a cameókról, ahol a színészeken, rendezőkön át mindenki magát alakítja (Paul Danotól, Zoë Kravitzig… felsorolni is lehetetlenség a neveket! van, aki kisebb, van, aki nagyobb szerepekben: Charlize Theron, Jean Smart, Zac Efron, Greta Lee, Sarah Polley stb.)
tényleg nem is folytatom a sort, mert nagyon hosszú lenne…
illetve még egy fontos – nem önmagát alakító – karakterről nem beszéltem, a marketinges csajról
Kathryn Hahn (Maya) eszméletlen jó, szerintem annyira tökéletesen hozza ezt a típust – az öltözködésben, a beszédben, mindenben…
tényleg nagyon jól összeválogatott stáb, sztori, éééés, ami a legfontosabb, hogy egy pont elkezdett nagyon tetszeni
ahogy írtam is, sokáig csak néztem ezt az ideges embert, aki vergődik a saját életében: örül is a kinevezésnek, de ugye, milyen áron?! közben meg hallgat, nem konfrontálódik, miközben KÉNE neki…
próbál lavírozni, de béna abban is
és persze u.olyan gyarló ember, mint mindenki: szeretetre, figyelemre vágyik
talán ez nem is gyarlóság… tényleg mindannyian ilyenek vagyunk
azért kezd el összeállni (nekem a 6. résztől, ahol Matt becsajozik és elkíséri a „barátnőjét” egy jótékonysági gálaestre, ahol mindenki orvos, kivéve őt és ZÉRÓ szinten tisztelik a munkáját, szanaszét f*kázzák szegényt) mind a sztori, mind M. karaktere, mert egyrészt, minden olyan film, amire csak utalásszerűen is szó volt végül szerepel majd a CinemaConon, másrészt: M. is változik
ott, a 6.-ban – ami egy FERGETEGESEN humoros rész is btw – van az, hogy átfordul: tényleg megérted, milyen, ha Ő a kívülálló, a lenézett, a szerencsétlen
hiába bizonygatja, hogy ART, amit csinál, és ez is KELL a világnak – orvosokkal, akik a rákot gyógyítják… well… nehéz „nyerned” egy vitában, nem is kérdéses…
(jaaaa, és akkor ne is beszéljünk arról a zombis trailerről, ami közben készül, hogy AZ – és maga a film – miről szól majd, K.O. :D :D)
technikailag is nagyon jók a részek, imádtam pl. az ellopott filmtekercses (4. – ’The Missing Reel’) részben azt a stílust, ahogy leforgatták; ez a film noir-os, nyomozós, ballonkabátos „zsaru”… hahaha…
az említett 6. rész (ramdizós-orvosos) után jön a 7. (a ’black’-szereposztás), ami szerintem az egyik TOP, és utána csak felfelé megyünk…
Matt + Maya (a marketinges) + ez a 2 bizalmas „jobbkéz” (Sal és Quinn) konkrétan egy olyan őrült hullámban van, ami részről-részre csak egyre jobb lesz
a Golden Globe rész megint pakol rá, és ismét átérzed szegény Matt szerencsétlenségét, de itt én már nagyon szerettem őt és rezonáltam vele
szegényke…
Sal viszont a Mennybe megy (annyira VICCES ez!!!)
a 9-10. rész pedig a CinemaCon, mindennek a zárása, a kertbe foglalása, 2 összefüggő részben
azt gondolom, hogy itt Bryan C., Zoë Kravitz és Dava Franco viszi a prímet, de nyugi, a többiek sem lazsálnak
viszont amit ők 3an letolnak az adott karakterükben (Z. és D. önmagát alakítja), ezzel a drogos-’schroom’-os ’Félelem és reszketés Las Vegasban’-résszel, arra szavakat sem találok!
ez 2 olyan rész, amit BÁRMIKOR újra megnéznék, sőt, meg is fogok – pl. a depis, borongós napjaimon
olyan szinten vicces, mégis (a végére) megható, hogy tényleg nem tudok már új jelzőt találni rájuk
az említett ’Schitt’s Creek’-ben, meg a ’Ted Lasso’-ban érik el ezt (OK, a ’Ted…’ az elejétől megindító is, nem csak vicces… de ott is emelkedik ez a szint), hogy a humor és az érzelem olyan szépen épül, vegyül a végére, hogy azt érzed, MINDEN szereplőt megismertél, megszerettél, megértettél, és jah… ilyenek vagyunk mi, emberek
néha szemetek, néha meg szerethetőek <3
mindenkinek szívből ajánlom, ez egy masszív 10/10-es sorozat és NAGYON szorítok nekik az Emmy-n… megszámlálhatatlan kategóriában jelölték őket – joggal! ;)
(Fotó: hollywoodreporter.com)
(2025. augusztus 20.)
