óriási érzés, amikor a TV-ben belefutok olyanba, amit még sose láttam (sőt, talán sosem hallottam róla), és még tetszik is!
szerencsés csillagzatállás?! a véletlenek összejátszása?!
vagy pedig pont egy jó helyen, jó időben pillanat?!
mindegy is, mi dobta ezt fel nekem, nem tudtam leakadni róla
annyira remek, annyira stílusos, humoros, ironikus és önironikus
és pont arról szól, ami engem érdekel: a filmkészítés kulisszatitkairól (ha nem is a hagyományos módon, haha :))
illetve rólunk, emberekről
az emberi játszmákról, a versengésről, a magunk másokhoz méricskéléséről, az irigységről
kudarcokról, sikerekről, az életről, a halálról
nem is lehet ezt így összegezni
mindenféle mozis oldalak pontozása ellenére szerintem legalább egy erős 8-9-es
imádtam minden percét!!
az alapsztori baromian egyszerű, van egy nagyon gazdag fazon, Humberto Suárez, aki eldönti, hogy valami nyomot kéne hagynia a világban
ugyan semmi köze a filmezéshez, de azt találja ki, hogy készít(tett) egy olyan mozit, amit szanaszét dobálnak majd díjakkal és ehhez persze a legjobbakat kéri fel
a csöppet sem 100-as, de annál egyedibb forgatókönyvíró-rendezőt, Lolát (Penélope Cruz – sztem. túlzás nélkül állíthatom, hogy élete egyik legjobb alakítása <3), aki egy Nobel-díjas regényből (’Rivalry’) készít filmet 2 hatalmas sztárral
ő Félix (Antonio Banderas – sosem kedveltem igazán, max. Almodóvarnál, mert folyton gagyi filmekben játszik (’Zorro’, és hasonlók…), miközben itt bizonyítja, mekkora arc – TOP kedvencem a részegség fokainak eljátszása ;)) és Iván (Oscar Martínez – aki P. C. mellett (vagy után) a 2. legjobb a filmben… zseni a faszi!)
nagyjából amúgy ennek a 3 embernek az interakciójából és igazából a (csöppet sem hagyományos módszereken alapuló :D :P) próbafolyamatokból áll a film
a milliomos szerepe kb. nem is lényeges
Lola kidolgozza a forgatókönyvet (már eleve az a könyv! hahaha :D) és odarendeli a színészeket az otthonába, majd napokon át próbálnak
szerintem egytől-egyig nagyon viccesek ezek a jelenetek, holott néha pont rohadt drámaiak, komolyak (hiszen maga a regény/film - amit megfilmesítenek - története is az), mélyek
persze megismerjük a 3 szereplőnk magánéletét, kapcsolataikat, ilyen-olyan dolgaikat
főleg Lola (P. C. akkora, hogy KÉÉÉÉÉÉSZ!!!! ezt nem lehet elégszer elmondani) eszméletlen érdekes, egyéni,
amiket néha csinál, ahogy viselkedik
a porszívócső, a tánc
hahaha, csak nevetni tudok, ha eszembe jut
de ne tipikus vígjátékot képzeljetek el, mert nem az, nagyon nem
kínodban röhögsz, néha tényleg veszett hangosan :D
jó a film alapjául szolgáló könyvben a rivalizálás, és jó u.ez az „életben” is, a 2 pasi között
szinte akár ki is találhatnánk, mi lesz a vég, de nem lehet
és jó is van ez így...
hagyjuk, hogy vigyen miket előre ez a hol lassú, hol gyors, hol percekre megálló film, áramoljanak a gondolatok bennünk is
vagy egyszerűen csak nézzük a színészet magas fokát
azt is, ahogy ezek a színészek színészeket játszanak
vagy azt, ahogy Penélope Lola lesz
őrületesen jó az egész! <3
az, amikor szavakat ismételtet velük, minden igazi instrukció nélkül
amikor ledarálja a díjaikat (KÉSZ!!! :D)
amikor a hatalmas, nagyon nehéz (khm...) kő alá ülteti őket és úgy kell mondaniuk a szövegüket
remek a becsapós rész – mindkét ff. eljátszik valamit, ami nem igaz, csak hogy bizonyítsa, mennyire jó színész
mindenki elhiszi, beveszi, mi is, a közönség is
és az a rész is király, amikor Iván sugall valamit Lolának… vagyis, hogy nem az lesz, hanem pont a fordítottja
Istenem!
zseni a sztori is, nekik tartozunk ezért köszönettel: Mariano Cohn, Gastón Duprat és Andrés Duprat – a rendező pedig az első kettő közülük
tényleg minden jelenet TOP, de azért talán a legütősebb, amikor Lola az általuk készülő film utolsó jelenetét veszi fel egy kézikamerával (az egyik fivér megöli a másikat és átveszi a helyét az életben)
és hogy mi történik az általunk nézett film végén?!
nagyon szemét húzás lenne elárulnom, nem is teszem
mert remek, hibátlan
bravó-bravó!
szórakoztató, kellően fekete, nem kicsit őrült, és mondom: Penélope Cruz minden mozdulata, szava, de még a ruhái, szettjei is zseniálisak
á, nem is 8 ez, legyen 9… de nem is tudom, miért ne 10?! hiszen nem tudok belekötni sem <3
nézzétek meg!

(Fotó: kennedy-center.org)

(2024. február 24.)