FIGYELEM! 18+-os téma vagy tartalom! kiskorúaknak nem ajánlott

a kezdetektől követem Sofia Coppola munkásságát – és NEM a híres papája miatt
sőt, teljesen függetlenül tőle, hiszen teljesen más a látásmódjuk és más témák is érdeklik őket
ami nem feltétlenül baj, ha egy ilyen családból jössz
ezzel tényleg picit el lehet szakadni és le lehet tenni a saját védjegyedet
Sofiának sztem. ez sikerült
szeretem a puha, pasztell képeit, a lassú, elnyújtott pillanatokat, és azt, hogy legyen bármilyen dráma is a vásznon, annyira szépen (értsétek jól) meséli el
a ’The Virgin Suicides’ volt az 1., amit láttam tőle és ott PONT ez zajlik
a nagyon nehéz téma, a feldolgozhatatlan vég úgy van „becsomagolva”, hogy egy coming-of-age mozit látunk, a csodálatos Air zenéjével megspékelve (akiket volt szerencsém élőben is látni és hallani <3)
álomszép film, még egyszer: a téma szürrealitásával szemben is!
azt hiszem, az igazi berobbanást számára a következő alkotása, a ’Lost in Translation’ jelentette, 2003-ban
egyszerűen tökkkkéletes – 2 óriási színésszel, Bill Murray-vel, akit MINDIG és MINDENBEN imádok, és Scarlett Johanssonnal, aki már ott bebizonyította, hogy mennyivel több egy szép arcnál
bevallom, elsőre nem jött át annyira az egész, olyan kis uncsinak tűnt, de azóta nem tudom, hányszor láttam már és máig nem unom <3 :P
illene írnom róla…
a ’Marie Antoinette’ szintén bővelkedik csodás képekben, színekben, tüllben és sütikékben… no meg Kirsten Dunst remek alakításában, mégis, a szakma valahogy nem szerette annyira
nálam is mindenképpen a fenti 2 után jön csak
a ’Bling Ring’-et kb. sztem. senki nem ismeri Sofiától (nem tudom, köztünk van-e olyan, aki igen… rajtam kívül); de nem is vesztettetek sokat vele
egy olyan körről szól (laza fiatalok), akik betörnek sztárokhoz és kirabolják őket – amúgy valós történet alapján
a ’The Beguiled’-ot már picit félve ültem le megnézni, és a szuper stáb (mennyi sztár!!) + a JÓ alap ellenére sztem. sok-sok kihagyott lehetőség ez a film
talán azt is mondhatom: jelentéktelen :(
de ott is megvan a „szofiás”-világ: a színek, a ruhák, a finomság, a puhaság
(erről, és az ’Öngyilkos szüzek’-ről írtam is a blogon)
a 2020-as ’On the Rocks’-ot nem láttam, pedig abban visszatér nála szeretett Bill Murray-m, szóval lehet, hogy kéne egy sanszot adnom neki
a 2023-as Priscilla viszont nagyon is elém került, méghozzá a 80. Velencei Filmfesztivál vörös szőnyeges bevonulása során
elég csak rápillantani Jacob Elordira, máris visszatér belém az Élet
a ’Saltburn’-ben férfi, nő odavan érte, TÖK ÉRTHETŐ okokból… grrr…
bevallom, azért túl sokat nem vártam tőle Elvisként
és igaz, ez a film NEM róla, hanem a feleségéről, Priscilla Presley-ről szól (1967-1972 között voltak házasok, de jóval előbb megismerte, még akkor, amikor P. 14, Elvis pedig 26 éves volt) 
de ezt is nagyon „sofiásan”
csak karcolgatja a valódi drámát, fájdalmakat, csalódásokat
be van csomagolva egy zizegő, színes celofánba az egész - de igazából E. is így bánt a feleségével: mint egy babával; egy játékbabával, akit lehet ide-oda tenni, öltöztetni, dirigálni, megmondani, mi a dolga, mi nem, és amivel/akivel néha úgy bánt, mint egy hímestojással (nem kezeli hús-vér nőként), viszont, ha dühös rá, el lehet "dobni" :(
a film azonban nem megy bele mélyen, nem érint minden "zaftos" részletet, nem tunkol a fájdalomban (ez tudatos döntés volt S. C. részéről) - erre lehet azt mondani, hogy jó, vagy azt, hogy rossz... ízlés dolga
én szerettem volna picit jobban megélni ezt, belelátni abba, hogyan bánt Elvis a nejével – de mondom, csak érintjük ezeket
pedig téma van bőven: drogok, megcsalás, semmi szex (a házasságig; és utána sem sok), agresszió stb.
J. E. – ahogy sejtettem is – elmegy Elvis-ként, de messze nem ér fel azért Austin Butler alakításával (lásd: kritikám – ’Elvis’ címmel)
Cailee Spaeny Priscillája viszont tökéletes! eleve, nagyon passzol Sofia színészei közé, full az a karakter, másrészt, annyira jól balanszírozik a sokféle árnyalat között: kitűnően hozza a hol szomorú, hol már depressziós, hol ideges feleséget… de még így is benne van az emberben, hogy HOGYAN lehetett ezt bírni?!
hogyan lehetett ennek az ikonnak a feleségének lenni?!
baromian nem könnyű feladat, az tuti
szintén csak érintőlegesen mennek bele abba, sőt, nem is… csak MEGJELENIK karakterként P. karateedzője, akivel ugye viszonya volt (nem csoda, hiszen nem kapott szexet otthon :) :P)
aki ezt nem tudja, nem olvasta, fogalma sincs, mi értelme annak az 1-1 jelenetnek, hogy P. karateedzéseket vesz, meg később, hogy ott a baráti társaságban az edző
viszont, hogy méltassam is a filmet: gyönyörű a díszlet, a ruhák, a hajak… olyan csodásan hozza ezt a kort! <3
ad bőven adalékot az Elvis-portréhoz, az a pisztolyos rész pl. eléggé hidegrázós, meg a drogozás is – de még egyszer, mindezeket P. oldaláról látjuk, nem megy bele abba az önrombolásba, amit a Király magával tett
ahogy mondtam: érintjük, kapargatjuk…
azért látjuk E. kedves, romantikus oldalát is; sztem. egyenlő arányban a negatívumokkal
a korai zongorázós-éneklős jeleneten kívül NEM hangzik el Elvis-dal a filmben (ott sem teljesen), amiről azt hittem, tudatos döntés (és imádtam!), de mint kiderült, az Elvis Presley Enterprises nem adott engedélyt hozzá (btw: magát a filmet is ellenezték, sőt, Lisa Marie Presley is ellene volt, fel is akart szólalni nyilvánosan a mozi ellen, viszont elhunyt közben… :()
sok más dal van azért… szuper a soundtrack
amúgy a score, vagyis a filmzene Sofia C. férje, Thomas Mars és a bandája, a Phoenix munkája, bár a hangzás sok helyen emlékeztetett az Airre
(és ha már említem a családot, S. lányai, Romy és Cosima is szerepelnek a moziban, ott állnak E. és P. esküvőjén)
és ahogy E.-dal nincs, úgy pl. a legendás "The Colonel" sem szerepel személyesen (akit Tom Hanks alakított az ’Elvis’-ben)
nem mondom, hogy ez a film mérföldkő az Elvis-hagyatékban, de nem is lehet azzal a szemmel nézni
ezt csakis Sofia C. szemével kell nézni – úgy hozza mindazt, amitől ő egy olyan rendező, akit nagyon lehet szeretni
aki azonban mélyre akar ásni, mindent szeretne tudni Elvisről és a feleségéről, NE ebből a filmből induljon ki…

(Fotó: hollywoodreporter.com)

(2024. december 22:)