egy ismerősöm kiírta a FB oldalára, hogy mennyire zseniális ez a sorozat, micsoda tökéletes alkotás, az izlandiak/skandinávok mennyire tudnak…
részben egyetértek, valóban olyan tipikus „darkos”, „északias” hangulata van, amit én is imádok
viszont én azért nem tenném ezt életem TOP sorozatai közé
elsősorban a lassúsága miatt, amitől viszkettem
és nem, nem a misztikummal (ami néha már horrorra emlékeztet) van baj, az nagyon szépen alakul, bontakozik ki, tényleg izgalmas
hanem azzal van problémám (és nem kicsi!), hogy emberek nem beszélnek egymással
ezzel, és a sok jelenet félbeszakításával (vágással) el lehet jól húzni mindent, a végtelenségig lehet nyújtani a rétestésztát – de fölösleges
senki ne mondja azt nekem, hogy ha pl. szembetalálkozna a fiatalkori (20 évvel ezelőtti) önmagával, akinek u.az lenne a neve, mint neki, u.azokat tudná, mint ő, akkor nem állna neki faggatni, nem állna neki alaposan utánajárni, hogy ki ez a nő, hogy lehetséges mindez
és – SPOILER! – ha ez a nő azt állítaná, hogy terhes egy bizonyos férfitól, de pont úgy, mint ő, pont ugyanakkor… akkor a pasit (aki szintén 20 évvel öregebb már) azzal vádolná, hogy felcs*nálta ezt a lányt!
mindezt egy OLYAN VÁROSBAN, ahol nonstop térnek vissza a múltból az emberek, a halottak stb.
szóval valami furcsaság zajlik…
ez nem egy fiatal imposztor, aki idetéved a kiürített városba, csak azért, hogy lefeküdjön a nő exével (aki, mint mondtam, tök öreg már), ja, és még terhes is legyen tőle!!
lehet, hogy nehezen érthető, amit írok – a sorozatból evidenssé válik
ilyen nincs!
és a többi esetben sem!
ágyhoz kötve fekszik a feleséged, súlyos beteg, rákos, kb. a halál szélén áll – majd besétál u.ez a nő, épen, egészségesen, csinosan és vacsorát főz neked, a férjének...
(úgy, hogy az ágyhoz kötött nő továbbra is ott fekszik az ágyban)
tényleg semmi kérdésed nem lenne?!
mindent elfogadunk így?
mindet azzal magyarázzunk, hogy Isten akarata vagy éppen az Ördög kavarása?!
ezekkel volt bajom...
és tényleg nagyon lassítják a sorozat menetét :(
az emberek nem kérdeznek, nem járnak utána, nem beszélnek egymással stb.
és ebből a csúcs természetesen Gríma (Guðrún Eyfjörð) „megduplázódása” volt, akinél a saját férje nem vette észre a változást
és azt, amikor a két nő együtt ott volt a konyhában?! hol volt a szeme??
nem kérdezte meg, hogy „helló, Szívem, ez kicsoda? pont úgy néz ki, mint te!”
vicc…
vagyis inkább butaság
mert alapból az egész tényleg szuper
főleg az a része, hogy nem tudod, miért jönnek vissza ezek az emberek
először csak azt hiszed, hogy a halottak (Ása és a kisfiú), de ebbe a sorba nem illik bele ez a bizonyos svéd nő, akinek a 20 évvel ezelőtti énje jön vissza
és ott van még a mozgássérült nő – aki épen tér haza, meg Gríma, aki se nem halt meg, se nem beteg – egyszerűen csak lesz egy doppelgängere
lassan rájössz, hogy szinte minden családnál valaki visszatér – és okkal
hogy pontosan mi hozza vissza őket?! mi ez a meteorit, mi ez a legenda a changelings-ekről… részben ki is derül, részben meg nem…
de talán nem is fontos igazán
a végére összeáll és érthetővé válik, hogy miért térnek vissza, de akinek nem, még jól a szánkba is rágja 1-2 szereplő, hogy biztosra menjünk :P
mindenkinek szembe kell néznie a múltjával, az elakadásaival, a démonaival, a csontvázakkal a szekrényében – amik (akik) életre kelnek és bizony szembesítenek a problémával
azt sajnáltam, hogy három gyász feldolgozása is volt benne (kisfiú, Gríma – anyja és Ása is…); szerintem lehetett volna még más témát is kitalálni
a beteg feleség és az egykori szerelem elvesztése kettőnek OK volt, de az nem tetszett, hogy a halál és a gyász ennyire uralta ezt (pláne úgy, hogy a házaspárnak azért romlott meg a házassága, azért válnak el, mert nem tudták feldolgozni a fiuk halálát és Gríma sztorija kb. pont ez, nem tudta feldolgozni Ása eltűnését (halálát) és még az anyja halálát sem (igaz, az öngyilkosság volt) – és neki is pont kezd rámenni erre a kapcsolata a férjével… tök u.az a sztori :()
ezek miatt sajnálom
pedig minden más tökéletes
a hangulat, a táj, a poros város, a színek, az alakítások…
tényleg nem lenne vele bajom, ha a forgatókönyv nem lenne ilyen foghíjas
és nem, nem azt várom, hogy úgy pörögjön, mint a ’24’ vagy a ’Homeland’ – ez nem az a műfaj, nem az az ország… jó ez így
csak kicsit lehetett volna okosabb és feszesebb
amíg néztem, folyamatosan azt írtam le közben: „miért nem kérdez rá?” „miért nem beszél vele?” – és hasonlókat…
de tényleg: miért nem?!
nem tudom, lesz-e folytatása, szerintem amúgy nem; elég lezárósnak tűnt (az meg, hogy melyik Gríma halt meg, szerintem nem is fontos, inkább csak szimbolikus az egész, hogy most akkor hogyan viszi tovább az életét - de szerintem ez érthető volt... mondjuk az tetszett, jól megcsinálták ;))
de jobb is lenne, ha ezt ennyiben hagynák…

(Fotó: imdb.com)

(2022. december 1.)