David Fincher nagyon sokáig az egyik kedvenc rendezőm volt
még „kiskoromban” (Oliver Stone és Tarantino mellett… aztán szerencsére színesedett ez a paletta sok mindenki mással is, más stílusokból – igaz, T. mester még tartja magát a TOP-ban ;))
elég, ha annyit mondok, hogy ’Harcosok klubja’, ’Hetedik’, ’Játsz/ma’ – wow…
mindegyik hibátlan mestermű
vagyis, nekem nagyon bejöttek
van, ami nyomasztó, van, ami izgi, van, ami elgondolkodtató – de F. sajátos stílusa és történetmesélése átszövi
nos, a ’Pánikszoba’ már ennél egy körrel gyengébbre sikerült, de azért a nagy nevek elvitték a hátán (és NEM Jared Letora gondolok :P; az viszont vicces, hogy Kristen Stewart sztem. ott volt először és utoljára JÓ :))
a ’Social Network’ elment, de nem különösebben kedvelem, mondjuk NEM a rendezés, hanem a sztori és a főszereplő karaktere miatt
a ’Benjamin Button’ érdekes, de elnyújtott és belassuló, kicsit nekem a ’Holtodiglan’ is hasonló volt
és így tovább… minden mozijára azért nem térek ki...
ja, illetve még ’A Zodiákus’-t azért megemlíteném, mert sokaknak nem tetszett, de én milliószor láttam már és nem tudom megunni (a hossza ellenére sem :P)
nagyon izgalmas történet és 4-5 A-kategóriás színésszel, de még a kisebb szerepekben is olyanok vannak, mint Chloë Sevigny, aki szintén ragyogó tehetség…
F. mester filmjei hullámzóak, de azt mondhatnám, hogy inkább sajnos romló tendenciát mutattak mostanában
olyannyira, hogy a 2020-as ’Mank’ számomra nézhetetlen volt, ki is kapcsoltam (pedig be voltam indulva a sztoritól, illetve attól is, hogy FF lesz)
logikus, hogy nagyon vártam már a ’The Killer’-t; a beharangozása okés volt, de aztán amikor tavaly ősszel kijött, valahogy nagy volt a csönd…
nem futottam bele úton-útfélen abba, hogy egy „must seen movie” és hasonlók
no, most nekiduráltam magam
kis előtörténet: Fincher régóta (vagy 20 éve) rá volt kattanva erre a francia képregényre (amit Alexis Nolent (a.k.a. Matz) írt és Luc Jacamon illusztrált)
13 rész (albumok) jött ki belőle Franciaországban, amit még 5 folytatás követett
ezek után lefordították angolra is, az 2 részben jelent meg
a történetszál egy bérgyilkos életét és viselt dolgait meséli el, a filmben pedig Michael Fassbender alakítja, amúgy nagyon jól (F. eredetileg Brad Pittnek szánta a szerepet, aki nem vállalta el – pedig ő még jobb lett volna ;))
amit biztosan tudunk a pasiról, hogy rengeteg alias mögé bújik el, nagyon profi, millió rejtekhelye van, illetve, hogy nagyon szereti a The Smiths-t (szerintem, ha 10 dal nem szól tőlük a film alatt, akkor 1 sem :P)
(bár amúgy, hozzáteszem, van a filmnek rendes zenéje is, amit Trent Reznor és Atticus Ross (Nine Inch Nails) szerzett)
az biztos, hogy az első fél óra nem volt a kedvencem
főhősünk csak ül, várja azt, akit le kell lőnie és monologizál – magáról, arról, ahogy dolgozik stb.
nem mondom, hogy ez nem érdekes egy bizonyos fokon, de hulla unalmassá vált
alig vártam már, hogy legyen valami action
de utána elég pörgősen beindulnak a dolgok 
szerintem jól épül fel, izgi, Fassbender tényleg jól hozza ezt a beteg, érzelemmentes arcot, viszont hogy ezt David F. rendezte?! nem mondtam volna meg róla…
OK, persze, nem kell, hogy egy bizonyos rendező mindig u.úgy közelítse meg a dolgokat, u.úgy rendezzen
de ez szerintem lehetett volna bárki
mondjuk, pl. Sodebergh feszesebbre csinálta volna, az biztos…
így is azért hullanak az emberek bőven (body count: 6) és tényleg izgi, nem panaszkodom
szerettem
de azért olyan nagyon különlegesnek nem érzem
nem volt bennem az a feszültség és érdeklődés, mint akár a ’Hetedik’, vagy akár a ’Harcosok klubja’ nézése közben…
a vége esetleg adhat egy kis gondolkodnivalót (nem spoilerezem el, kivételesen, de a The Client-re értem ezt), de azt sem olyan nehéz azért megérteni…
tipikusan az „egynek elmegy” kategória, olyan, mint egy közepes thriller

(Fotó: huntnewsnu.com)

(2024. január 3.)