FIGYELEM! 18+-os téma vagy tartalom! kiskorúaknak nem ajánlott

amikor figyeltem a 76. Cannes-i Filmfesztivál posztjait, élő, vörösszőnyeges bejelentkezéseit, már akkor felkaptam a fejemet erre a filmre és felírtam a címét is
’Anatomie d'une chute’
francia film, viszont a német színésznő, Sandra Hüller játssza a főszerepet, aki egy ragyogó tehetség (a moziban amúgy franciául és angolul is beszél… talán németül nem szólal meg, úgy emlékszem…)
a most 47 éves színésznőt rengeteg filmben láthattuk már, nekem egyértelműen a ’The Zone of Interest’-ben volt átütő, már amennyire egy ennyire brutális és embertelen helyzetet, környezetet és történet bemutató mozira lehet ilyen jelzőket használni… illetve, a jelző nem is a filmnek szólt, hanem Sandra alakításának (ő volt a feleség)
a ’The Zone…’ nagyon megrázó és sokkoló – írtam róla a blogon, keressetek rá nyugodtan
az tuti, hogy a hazájában és Európában elismert színésznő mára már a köztudat (értsétek ez alatt Amerikát és Hollywoodot is) része, hiszen 2026-ban szerepel majd a ’Project Hail Mary’-ben, aminek már kijött az első trailere is, illetve egy még cím nélkül készülő Alejandro G. Iñárritu-film-ben is
Sandra Hüller EZÉRT a filmért (amibe mindjárt belekezdek, eskü ;)) Oscar-jelölést is kapott, amit sajnos nem nyert el
viszont díjat kapott Berlinben, a BAFTA-n és a European Film Awards-on is, de nem sorolok fel mindent, ha nem gond ;)
nagyon ügyes, tehetséges és van az arcában valami érzéketlenség, valami olyasmi, hogy „rólam ez lepereg”…, mintha ez lenne az alap-look, de amikor arról van szó, hogy látsszanak az érzelmek, akkor higgyétek el, azt is hozza, csont nélkül!!
amúgy magát a filmet 5 Oscarra jelölték, amiből viszont „csak” egyet vitt el, a Best Original Screenplay-t - ezt Justine Triet (aki a rendező is egyben) és Arthur Harari írták
viszont Cannes-ban, ahol debütált az alkotás, ott kapásból megnyerte a Palme d'Or-t, és az azért mindig elég nagy sajtóvisszhangot kap
(emellett a cukkermukker kutyus (a filmbéli neve Snoop, de a valóságban Messi :D) megkarta a Palm Dog Award-ot is <3 – hozzáteszem, TÖK megérdemeltem, mert amit csinál, az alakítás, az színészi játék, eskü… a film 1. percétől… de a ’overdose’ jelenetben meg pláne!! (azt a trainerével (Lauren Martini-Contini) 2 hónapon át gyakorolták!)
de pl. a 49. César Awards-on is tarolt az ’Egy zuhanás anatómiája’
TÉNYLEG zseniális film, viszont EURÓPAI – a szó legjobb értelmében
nem az a tempó, mint egy amcsi thrillerben, és arra sem törekszik, hogy legyen megoldás a végén, tökre nyitottan hagyja a kérdést… de ez pont jó így
(esélyes, hogy egyszer majd ezt is elkészítik az USA-ban valami ismert színésznővel… pedig nem kéne hozzányúlni, ahogy pl. ’A tetovált lány’-hoz sem kellett volna :( :P)
a történet nagyon emlékeztetett ’Az utolsó lépcsőfok’ c. minisorozatra (szintén írtam róla), az ottani bizonytalan, „igazából bármi lehetett”-helyzetre
AZ egy valós történeten alapul – egy gyilkosság, a bírósági tárgyalás: a megvádolt Michael Peterson pere, elő- és utóélete, az egész ügy folyománya…
EZ nem valós sztori (illetve elvileg (vagy részben) Amanda Know esetéhez köthető), viszont tényleg picit emlékeztet rá – itt is van egy zuhanás (ha nem is lépcsőn, de az ablakból ki), egy meggyanúsított ember (ott a férj, itt a feleség), aki váltig állítja az ártatlanságát, bírósági tárgyalás stb.
OTT, a sorozatban sok teória felmerül, hogy mi történhetett, és azokat mind „végig is játsszák” a színészek – amúgy baromian izgalmas az egész, sztem. a BAGOLY a tettes :D :D (-> kritika a blogon)
itt igazából vagy véletlen baleset történt, vagy öngyilkos lett a pasi, vagy a nő kilökte
ahogy írtam, nem derül ki, mi a valóság (én elhiszem a nő ártatlanságát), sokkal inkább a vád és védelem munkáját láthatjuk, a beidézett tanúkat ÉS a kisfiú vallomását, vallomásait… amik igencsak perdöntőek lesznek ;)
őt Milo Machado-Graner alakítja, aki előtt – csakúgy, mint a kutyus előtt – le a kalappal! nagyon jól játszik!
egy látássérült fiút alakít, aki épp Snooppal kint sétált a hóban, amikor az eset történik és arra ér haza, hogy az apja már ott lent fekszik…
jön a nyomozás, ki mit hallott, látott (és a fiú is minden szempontból fontos, hiszen épp egy veszekedés volt, amikor elment sétálni), előzmények, viták, szeretők-szerelmek-megcsalás
van bonyodalom, bőven, DE - még egyszer hozzáteszem -, ez NEM egy amcsi film, szóval az események inkább szépen építkezve történnek, jönnek elő, NEM úgy, mint mondjuk a ’Twister’-ben :D
azt azért nem mondanám, hogy lassú, de van, akinek az lehet…
sokkal fontosabbak az érzelmek, az anya-fia viszonya, a bizalom, a befolyásolhatóság stb.
nagyon érdekes pl. a zene szerepe is: hisz míg pl. az apa (a vita és a „baleset”) előtt elviselhetetlen hangerővel bömböltette 50 Cent ’P.I.M.P.’ c. dalát (ezzel is szabotálva a felesége lenti interjúját egy riporterlánnyal (van amúgy queer-szál is, ha nem is „netflixes” mennyiségben…), addig pl. a kissrác (Samuel) folyamatosan zongorán gyakorol, u.azt a darabot milliószor, sokszor elhibázva (Albéniz: Asturias) + az aztán az anyjával közösen, később pedig egyedül: Frédéric Chopin's Prelude in E Minor, Op. 28, No. 4.)
ezt a két zenét csilliárdszor halljuk, de tényleg – NAGYON kilesz már tőle az ember a végére :P
a ’P.I.M.P.’ szimbolizálja az apa erejét, hatalmát, maszkulinitását, ami igazából valahol egy önámítás, hiszen sikertelen – mind a szakmájában, mind a házasságában kudarcot vallott
a Chopin-darab pedig a kétségbeesésről szól, arról, hogy nem tudjuk, mi lesz, néha kiszámíthatatlanok a dolgok
mindkettő tökéletes választás!
viszont tényleg ilyen dolgok… ezek a „finomságok”, utalások, meg a kutyus mind kellettek ahhoz, hogy ez egy zseniális, hibátlan film legyen
a legbrutálisabb és legerősebb pillanat a férj és feleség veszekedése (még egy korábbi eset, nem a halál napján)
ami addig olyan „nyugisnak” tűnt, na, ott fenekestül felfordul
kitűnő rendezői (Justine Triet) megoldás, hogy hol a bírósági tárgyaláson vagyunk, ott halljuk a (férj által titokban rögzített) vitát, hol pedig maga a férj és feleség játssza el (mármint flashback-ben) nekünk, nézőknek
felcsapnak az indulatok, csak annyit mondhatok… (és épp a „legforróbb” jeleneteket NEM láthatjuk már, akkor ismét csak halljuk, mi történt – szóval, elvileg a feleség úgy meséli el, úgy magyarázza a történteket, ahogy akarja…)
de ahogy a mozi hullámzik, úgy a te véleményed is: most akkor ártatlan a nő? vagy volt rá oka?
csodás a kisfiú hezitálása, ingadozása, és a mellé kijelölt független bírósági alkalmazott „tanácsa” arról, hogy hogyan „kell” egy ilyen esetet nézni, értelmezni – és végül is sztem. Ő dönti el az egész kimenetelt… Ő dönt az anyja sorsáról… mert a bizonyítékok nem elégségesek
tényleg parádés az egész!! (mármint ez most szintén egy túlpörgetett jelző, de értsétek jól…)
az is mennyire érdekes, hogy az anya a döntés után nem éri el azonnal a fiát, mert Daniel fáradt és lefeküdt – ott egy pillanatig megint eszünkbe juthat, hogy most akkor mi van?! megbánta a vallomását?? nem akar azonnal beszélni, találkozni a felmentett anyjával??? fura, nem?!
de aztán a vége szép és kielégítő
és, ahogy mondtam, mi is azt hiszünk, amit akarunk… pont ahogy a kisfiú…
nagyon ajánlom, szuper mozi!
* ha megengedtek egy offtopic és teljesen ide nem illő megjegyzést: a filmben 3 olyan jó pasi is van, hogy nem mehetek el mellettük, bocsi! :P :D
az egyik a nőt védő ügyvéd (Swann Arlaud), akivel ugye volt is és van is némi kémia
a másik egy bíró, aki a kisfiút kikérdezte (de a tárgyalást nem ő vezeti le); sajna neki nem találtam meg a nevét (és arra sem emlékszem, hogy a karakterét hogy hívták, úgy mindjárt egyszerűbb lenne a visszafejtés…)
a 3. pedig maga a férj, Samuel Theis

(Fotó: senscritique.com)

(2025. augusztus 10.)