anyám! / mother! (2017)
2 in 1
ismét egy felkérést "teljesítek", de örömmel tettem, mert ezt a filmet amúgy is terveztem megnézni
elsősorban a rendező személye és Javier Bardem miatt, akit imádok <3
a felkérés abból állt, hogy magyarázzam meg, miről szól az 'anyám!', mert a kedves ismerősöm nem értette, vagyis túl bonyolultnak találta
hát, nem piskóta, az egyszer biztos, viszont Darren Aronofsky szerintem ezzel a filmmel megalkotta Élete Filmjét, ez nem kérdéses
mivel megfejteni fogok, így előre is sorry, nem tudok spoiler-mentes lenni
szóval, aki szeretné megnézni a filmet - tegye azt, és utána olvassa el, amiket írtam :)
azt azonban szögezzük le nagyon gyorsan, hogy aki egy tipikus Jennifer Lawrence-filmre számít, az csalódni fog
az is, aki thrillerre, horrorra, vagy valamilyen "szellemes" (szellem járta házas) filmre számít
ez minden, csak nem az
sokkal nagyobb annál
bár, az elején én is sokáig ezt hittem
a trailer kapcsán mindenképp
kb. a film egyharmadáig nyugodtan élhetünk ebben a tudatban
ahogy J. L. "érzi" a ház rezdüléseit, arra gondolhatunk, hogy ő egy szellem, és mindenki más élő
utána az is eszünkbe juthat, hogy ő az egyedüli élő és minden más "betolakodó" szellem ebben a házban
az is nagyon fura, hogy ő sosem megy ki, nem hagyja el a házat
és minden körülötte (mármint a ház körül) meseszép, idilli
aztán elkezdenek bonyolódni a dolgok...
jön a sok-sok ember, akiket J. B. (a férj) minden további nélkül befogad, segít, elszállásol - a feleség pedig nem ért ebből semmit
(ahogy mi sem :D)
hiszen mi megpróbáljuk "normálisan" értelmezni a dolgokat
de fura, az tuti
a film utolsó 1/3-a pedig valamilyen őrületes, apokaliptikus burjánzás, ami - sokaknak - teljesen érthetetlen és értelmezhetetlen
de azért közben vannak "easter egg"-jelek, utalások, amik persze nekem is a végén álltak össze
sőt, olyannyira, hogy hazafelé a moziból, a metróról felhívtam az ismerősömet, hogy "attya ég! a 2 verekedő testvér Káin és Ábel!"
na, de miről is beszélek?!
én 2 síkon értelmezem a történteket:
1.: sokáig úgy néztem mindent, mint egy metaforát: a nőiség, a női lét megélése, az anyaság (hiszen ez a film címe is)
ott a nő, aki szeretne családot, gyereket
építi, szépíti a környezetét, ad, ad és csak ad (ahogy ezt a férje szemére is veti), a pasinak pedig fontosabb az ihlet, a munkája, a társaság... igazából minden más
nem szexelnek, ő (a pasi) mindent elfogad, késznek vesz és nem nagyon tesz semmit (hiszen írói/költői válságban szenved)
aztán a nő terhes lesz - boldogság van...
egészen addig, amíg nem indul meg a szülés
amikor az utolsó napokban van, a pasi is befut
megírja a mester(!!)művét, jönnek a rajongók, és a fanatikus tömeg
a nő jelzi neki, hogy csodás lett a könyv, de közben nagyon szomorú is, mert érzi, el fogja veszíteni
bár én sajnos nem vagyok anya, de azt hiszem lehet a nőknek egy ilyen érzésük, hogy egyedül maradnak (a terhességükben is - hiszen csak ők "viselik", és utána a gyerek ellátásában is)
minden idejüket a gyerek tölti majd ki, vagyis jogos a feltételezés, hogy ezt egyedül kell majd megcsinálniuk
gyorsan hozzátenném: ez a magyarázat sokáig tartotta magát bennem... csak a vége felé dőlt meg, hogy itt többről van szó
mondom, végig próbáltam valahogyan ráhúzni ezt a sémát, és nem kizárt, hogy részben ez is benne volt Aronofsky fejében
egy nő, aki meg akarja élni az anyaságát
tele van aggodalommal, várakozással, örömmel, félelemmel
és persze, miután megszüli a gyermekét, nem akarja kiadni a kezéből, félti mindentől és mindenkitől
ezek is benne vannak
2.: a másik sík azonban sokkal inkább közel áll a "megfejtéshez", már ha van ilyen :)
próbálok óvatosan fogalmazni...
senkit nem szeretnék a hitében, a vallásában megbántani, vagy megsérteni
ha kicsit erősen fogalmazok, az a jellememből fakad, légyszi, senki ne vegye magára ezeket!
amiről szerintem itt szó van, az Isten, a Világ, Ádám, Éva és az ő gyermekeik (akik közül az egyik megöli a másikat): Káin és Ábel
vagyis ezek alapján: J. B. az Isten; J. L. az ő "felesége", de mivel Istennek nem volt felesége, így ő maga a világ, a föld, mit tudom én, a "mother nature"...
Michelle Pfeiffer Éva (aki azért eléggé szeret italozni és durván rá van kattanva a férjére - szexuálisan)
Ed Harris pedig Ádám (mondjuk, hogy miért hány a WC-ben, azt nem értettem... berúgott Istennel?! de ennyire?! ott biztosan van valami, ami látnom kéne, de nem láttam)
a film elején Isten a szeretetből (ami később kiderül, hogy a világ "lelke"), porból és hamuból megteremti a világot - ez J. L. és maga a ház
de a ház egyben szerintem a templom is, a vallás HÁZA
Isten alkotói válságban szenved, valahogy nem kerek semmi neki
Ádám és Éva teremtéséről - sajnos - nem szól semmi
ez zavaró, ezt beletehette volna valahogy
emiatt van, hogy nem áll össze a dolog a film elején
ezt igazán sajnálom... :(
lehet, hogy tudatosan vezetett félre minket a rendező, hogy ne jöjjünk rá azonnal, hogy miről is szól a film, de nekem ez a pár jelent nincs "megcsinálva" rendesen
szóval jön Á és É, meg a 2 gyerek - veszekedés - gyilkosság
a siratásnál Isten mond beszédet, és ott azért elhangoznak olyan dolgok, amik azok az erkölcsileg követendő bölcsességek, útmutatások, amiket Istennek "tudunk be"
az ő IGÉI
segíts felebarátodnak, engedd be a házadba, adj neki fekhelyet, ételt, italt, és persze a legnagyobb mind közül: a megbocsátás
ezek a film több pontján előjönnek
közben J. L. szaladgál, mint pók a falon, próbálná védeni a házát, a VILÁGOT, ami pusztulásra van ítélve
terhes lesz
1 aktus a férjével és ÉRZI, hogy anya lett
mint Szűz Mária Jézusnál...
ahogy feljebb emíltettem - jön a béke, a boldogság, minden szép és jó, eltűnnek a betolakodók, készül a ház
közben persze ott van a véres folt a szőnyegen, meg a pincében néha feléledő kazán (kb. mint a 'Rémálom az Elm utcában' egyik részében... :P)
ez nekem egyértelműen utalás a Pokolra, a rosszra, az ördögre
J. L. el is mondja, hogy ő itt a Paradicsomot építi, vagy valami hasonlót... az is eléggé beszédes
ott van a Pokol csábítása, de mint látjuk, nem fél tőle, nem is vonzódik hozzá
érzi, hogy van egy "lenti világ", de nem nagyon foglalkozik ezzel
pl. sosem hívja le oda a férjét, nem mesél neki erről
mintha nem is lenne
ahogy említettem, a gyerek megszületése után tör ki a balhé
ott durvul be a film
és még a korábbiaknál is szürreálisabb lesz
aki itt nem értette, miről van szó, csak a képeket nézte, nem nézett mögé; világos, hogy semmit nem ért ebből - és ezzel nem akarok senkit megbántani
és is csak tátottam a számat, percekig
de aztán jönnek a nagyon egyértelmű utalások: jönnek a "rajongók", a követők, hiszen elkészült a NAGY KÖNYV - vagyis a Biblia (szerintem erre utal :P)
jön ott mindenféle ember, mindenféle nemzetség
mind hozza magával Isten képét, kiteszik a falra...
(Ádámnak és Évának már volt róla képe a film elején, amit ott akkor nem tudtunk hová tenni - de így ez is értelmet nyer)
Isten megáldja őket
kántálják a szavait, csüngenek rajta
mindenki akar belőle egy kis darabot - a Világából és belőle is
szétlopják a házat (a templomot?!)
és persze magával a feleséggel, a világgal, a természettel senki nem törődik
ott az özönvíz, ami elűzi őket (az lehet, hogy még a halott-siratós "buliban" van... már nem emlékszem)
ott vannak a háborúk, az üldözések, az egyik katona mond valami olyasmit, hogy egy "ez az ember gój"
ez is egyértelmű utalás a Bibliára, Ábrahámra
sajnos nem ismerem a Biblia minden történetét (bár gyerekkoromban az egyik kedvenc könyvsorozatom a Képes Biblia volt; Stephen King írásai mellett :D - érthető, miért lettem ilyen defektes :))
minden utalást biztosan nem vettem észre, nem ismertem fel, de szerintem egy csomó van benne
az biztos, hogy végigmegyünk pár történelmi korszakon
közben az anya szül
kint csönd van, mindenki áhítattal vár
az ajtó elé tesznek gyümölcsöket, bort (ez is Máriát jutatta eszembe)
és nekem a kisgyerek egyértelműen Jézus
aki csöndet, békét és megnyugvást hozhat a világnak
egészen addig, amíg az Isten meg nem mutatja nekik - a tömegnek, a hordának (ergo: "leküldi" a Földre hozzájuk)
először csodálják, körbeadják, majd darabjaira szedik és megeszik (sorry, ez van... :P - valszeg' J. L. rajongói erre végképp nem számítottak)
nekem ez is áthallásos - hiszen a mai napig Jézus "testét" "esszük" (igaz, szimbolikusan) = ostya
és ugye azt sem kell nagyon magyarázni, hogy az a tömeg, aki éltette, nos, ők "küldik" a keresztre, ők "okozzák" a halálát
világos, hogy ezt már az anya sem bírja tovább
megverik, megalázzák, majdnem megölik őt is
de végül Isten kimenekíti - viszont akkor sem engedi ki a házból!!
többször is ki akar törni, de nem hagyja neki
végül lemegy a pincébe és felrobbant, feléget mindent
vagyis a Világ bosszút áll - elpusztítja az emberiséget
(kb. most efelé tartunk... :(()
utána pedig evidens volt, hogy u.azt a jelenetet látjuk majd, mint az elején
hogy mindent hamu borít - a hamuból pedig J. B. felveszi a gyémántot (??), és újrateremti az életet
biztos voltam benne, hogy ezt veszi majd ki J. L. testéből - és lőn!
az meg, hogy minden indul újra, csak egy másik nővel, az nekem a élet körforgását jelenti
hogy Isten bármikor "újrateremtheti" az egészet
a szereplők változnak, de az "Isteni színjáték" u.az marad...
hát, nekem ez a megfejtésem
hogy kicsit a technikai dolgokról is beszéljek:
Aronofsky 16 mm-es filmre vette fel az egészet, ami nagy vásznon eléggé zavaró
a tökéletes képi hatáshoz szokott szemnek mindenképp
inkább egy művészmoziban nézzétek meg, sztem. ott nem lesz ennyire szembetűnő
J. L.-ről nagyon sok közeli kép van, bőven bemutatja azt, hogy milyen szép, milyen fiatal (nem csoda, hogy beleszeretett a rendező - és azóta is a pasija :))
szinte folyamatosan őt veszi a kamera
én nem kedvelem őt, még abban a filmben sem, amiért Oscart kapott, de azt kell hogy mondjam: erején felül teljesített
szerintem fantasztikusan játszik, mindent beleadott
J. B. is jó, de itt nem ő van a fókuszban, nem róla szól ez a film
a szereplőknek nincs neve, ez most tűnt fel - legalábbis a port.hu-n - de így már érthető... kár lett vola elárulni, ki kicsoda
az fura, hogy Jóhann Jóhannsson, a kedvenc filmzeneszerzőm ('Sicario') van feltüntve zeneszerzőként, de basszus, szerintem nem volt benne zene
semmi, 0, nichts!
ezt nem nagyon értem
még egyszer bocsi mindenkitől, aki mélyen hívő - remélem, nem írtam semmi bántót
egyszerűen csak megpróbáltam értelmezni, amiket láttam
egy nagyszerű, grandiózus alkotás ez, amit tutira többször kell látni, hogy mindent megértsünk
és még egyszer: NYITOTTSÁG!
nem egy szokványos film
ezen agyalni kell
amit én nagyon szeretek <3
szóval, köszönöm a felkérést!
végre ismét gondolkodhattam egy filmen, és azóta is lázban tart
(nem úgy, mint a 'Hóember', ahol kb. azonnal megvolt a gyilkos...)
lehet, hogy szégyen, de nekem tényleg csak a végén állt össze minden; mármint az utolsó percekben
de tegyük hozzá: semmit nem olvastam róla előtte (sosem szoktam), és ezt nagyon jól tettem
kár lett volna...
jó erre magunktól rájönni ;)
remélem, Nektek is "beütött" :)
(Fotó: cuindependent.com)
(2017. október 19.)
