Annie / Annie (2014)
azt hiszem, a South Park egyik részében Sharon Marsh az, aki elmagyarázza a férjének, hogy a nők miért szeretik a musicaleket (remélem, nem emlékszem rosszul :P)
van benne igazság...
Urak, javaslom elsajátítani a tudást, ami mögötte rejlik ;)
én már több írásomban is bevallottam, hogy - mint egy tipikus nő - én nagyon szeretem őket
ha életem végéig csak egyfajta zenét kéne hallgatni, az tutira ROCK lenne, 100%, de mégis... valami bekapcsol bennem, amikor nézek 1-1 musicalt
tegyük hozzá: szeretek bőgni is rajtuk
nos, EZ az 'Annie' inkább egy vígjáték, mintsem megható történet (még ha valójában az is, de itt full a komédia irányába tolták el)
talán túlzottan is... :P
ennek ellenére kimondottan jól szórakoztam rajta
jöjjön egy mini-Annie-történelem
képregényként indult (Little Orphan Annie), majd jött a musical, a Broadway és ez már a 3. filmfeldolgozás, ami elkészült (1982, 1999 (Rob Marshall, mint rendező), majd ez, a 2014-es változat)
sajnos egyik korábbit sem láttam
kb. annyi volt meg Annie történetéből, hogy ő egy árva kislány, kicsit olyan Twist Olivér-szerű a sztori, némi Pinokkió-beütéssel
sőt, a ’Huncutka’ c. film is eszembe jutott, amit anyukámmal mindig megnézünk, ha adja a TV (márpedig ez sokszor előfordul ;))
nem olyan ritka ez a storyline: szegény árva kisfiú/kislány, aki találkozik egy hideg-rideg emberrel, akinek felolvasztja a szívét és persze a vége happy end, örökbefogadás, stb.
igazából ez cuki
egy szép mese
egy olyan, amit NEM Andersen írt :D
amit azonnal érzel: ez az ’Annie’ naggggyon modern akar lenni
high-tech szempontból is (okosteló, Twitter, ledfalak a lakásban, miegyéb), meg a szövegében, a dalaiban is
viccesek a kiszólások – tipikusan olyanok, amelyeken mi, felnőttek is jól szórakozunk
de minden icccci-piccccit túlerőltetve
és ez sajna a karakterek kibontásának rovására ment (nem tudunk meg eleget róluk)
vagy éppen a romantikus/megható pillanatok rovására
márpedig egy musicalen min. 2-3x sírnod kell – vagy bánatodban, vagy a katarzis miatt :P
itt egyetlen olyan jelenet volt, amin meghatódtam – amikor Annie az ’Opportunity’ dalt énekelte a múzeumban, az estélyen
egyszerűen csodás, természetes és hiteles volt (az őt alakító kislányról még lesz szó)
szuperül indul a film, dinamikusan, és pont úgy, mint a musicalek: minden ismert dalból ad egy kis ízelítőt
vili, hogy talán a ’Tomorrow’, de még inkább az ’It’s the Hard Knock Life’ a legismertebbek – utóbbi Jay-Z miatt, aki felhasználta a refrént az egyik dalában
az amerikaiaknak ez egy alap-musical, de itt, Magyarországon talán még nem is adta egy színház sem (elképzelhető, hogy amiatt, mert azért nehéz lehet minden este 7-10h között szerepelnie egy kislánynak; még ha több szereposztás van is… passz…)
ha már említettem a rappert, cameózik is a bevezető képsorokban, ahogy rajta kívül millió ismert ember is (Mila Kunistól Rihannáig)
na, nézzük kicsit a szereplőket, mert rajtuk nagyon sok múlik!
Quvenzhané Wallis egy édes, cukorfalat, borzalmasan tehetséges kiscsaj, brutál hanggal
van, hogy picit visszafogottabban énekel, de pl. az általam nagyon kedvelt dalban odapakolja magát ;)
nem mondhatnám, hogy nagyon ismert lenne, de azért játszott már pár filmben
itt azonban egy CSODA
csakúgy, mint Jamie Foxx, aki – mint tudjuk – TUD énekelni (’Ray’, ’Dreamgirls’) – de mennyire!!
imádtam, ahogy megformálta a Will Stacks folyamatosan kézfertőtlenítős karakterét :D
nála szépen megfigyelhető az, ahogyan nyílik ki és megszereti a kislányt
ergo: van átmenet
Rose Byrne is szuper, kedves, szerethető – pláne a brit akcentusa
VISZONT!
Cameron Diaz borzalmas
nem is értem, hogyan került ide?!
a hangja 0, vagyis ZÉRÓ, és sajnos van vagy 2-3 dala
iszonyatosan túljátssza a szerepét
míg a ’Rossz tanár’-ban vicces és teljesen azonosul a szereppel, itt túl sok
naggggyon sok
és iszonyatosan kilóg mindenki közül
nem is tudod elhinni, hogy ő, aki utálja és lexarja az árvákat, akiket azért „tart”, mert pénzt kap utánuk, aki számító, manipulatív, önző és pénzéhes, a végén 1 mondat miatt hirtelen tök jó fej lesz
valszeg’ az eredeti műben/filmben ez jobban ki van dolgozva
de ahogy túltolja ezt a részeges, feltűnősködő nőt, nem hiszed el neki, hogy a végén pont ő segít Annie-nek
minden más kis epizódszereplő (a boltos, a sofőr) cuki és OK
nagy kedvencem volt Stephanie Kurtzuba, aki az orosz akcentusával rettenetesen szórakoztató (ha ismerős az arca, ő volt Kimmi a ’Wall Street’-ben, akinek Leo elmeséli a történetét a cég előtt)
ami azonban nagyon jóvá teszi a filmet (a sok kritika ellenére), az a percenként berobbanó humor, a gegek
fantasztikusak, ötletesek, pergőek
ahogy a kislányok takarítanak és pl. a kukába szortírozzák a szemetet, vagy Stacks mémje (amikor leköpi kajával a hajléktalant) – ami ellepi az internetet, sőt, C. D. azon jelenetei is, amikor a C + C Music Factory-re és a Hootie-ra utal, vagy a végén, amikor a legutolsó dalba bekiabálja, hogy „Everybody dance now”
eredetileg az ő szerepét (Hannigan) Sandra Bullocknak szánták, aki százmilliószor jobb lett volna, de nem vállalta el (nem akart musicalt)
tudom, hogy a filmek remake-jeit és rebootjai azért készülnek, hogy a mai generáció is megismerhesse őket (bár nem tudom, miért baj, ha valaki a picit poros régit nézi meg?!)
van, amik ezek közül jól, jobban sikerülnek (pl.: ’Rómeó + Júlia’)
van, amik meg sem közelítik az eredetit (pl.: ’Az’)
ez az ’Annie’ tényleg nagyon színes, szagos, pörgős és úgy, hogy nem láttam az eredetit, nekem tök tetszett
minden gyereknek ajánlom
ez az ő korukról szól, teljesen mai a környezet, a szitu is
lehet rá táncolni, énekelni
OK, nekem a ’Mary Poppins’-szintet (a régire gondolok) messze nem érte el… az örök szerelem marad
de cukinak cuki, nézhetőnek nézhető
és még egyszer: irtó vicces
kár, hogy van pár túlkapás benne (mondom, főként C. D.), mert akár hibátlan is lehetett volna
a zenék pedig sok + adnak hozzá (attól függően, ki énekli őket)
ha pl. Sia szól, ott baj nem lehet ;)
(Fotó: vox.com)
(2019. szeptember 14.)
