Botrány / Bombshell (2019)
FIGYELEM! 18+-os téma vagy tartalom! kiskorúaknak nem ajánlott...
felmerülhet a kérdés, hogy miért most készült el a 'Bombshell' c. film, hiszen a #meetoo-időszak úgy tűnt, hogy már a végéhez közeledik
de nem, ezek szerint újabb és újabb hullámok fodrozódnak (és nem csak külföldön, mint tudjuk...)
hogy miért?
azért, mert ez a probléma ott volt, már régen is
van is
sajnos lesz is
erre jó esély van...
nem tudom, van-e olyan nő, aki nem esett „áldozatául” 1-1 illetlen beszólásnak, célzásnak, ajánlatnak, vagy mondjuk fenékre verésnek?!
vannak szakmák, ahol ezek - kis túlzással - mindennaposak, ha fogalmazhatok így
a kérdés az, hogy az adott személy ezt hogyan éli meg, mennyire van ebben „benne”
sok esetben ez humorizálás, játék, és tényleg nem több
lazáskodás
de nagyon sok olyan eset van, ahol bizony nem az
ezen múlik a munkád (hogy folytasd azt, amit csinálsz VAGY éppen, hogy előrébb lépj), a jövőd
vagy éppen ez alapján ítélnek meg téged
mintha csak egy eszköz lennél, egy darab „hús”, akivel azt csinálnak, amit akarnak
biztosan van olyan is, amikor egy nő teszi ezt egy férfival (lásd: a Demi Moore-Michael Douglas filmben, a ’Zaklatás’-ban pont ez történik), de a legtöbb esetben azért férfiak teszik ezt nőkkel (és ki tudja?! talán férfiakkal is, ha éppen homoszexuálisokról van szó, ezt nem tudom)
felmerülhet a kérdés, hogy hol a határ?
1-1 megjegyzés még elmegy – HA vicces
de mi van akkor, ha egyáltalán nem vicces, hanem egy konkrét ajánlat, zsarolás, esetleg fenyegetés van mögötte?!
hogy miért nem szól a nő? miért nem jelenti?
mert rettenetesen megalázott, alantas helyzetben van
mert nem akarja bemószerolni a felettesét, kollégáját
vagy mert (ahogy ezt a filmben C. T. is kifejti a férjének) hiába volt 1-2 ilyen eset, az illető, aki ezt veled tette, amúgy kedves, normális, kedvel téged, segíteni akar
olyan, mintha ennek „bele kéne férnie”
de közben meg nem fér bele!
nem szabadna az sem, hogy ezen múljon bármi is
hahaha… naiv vagyok, ugye?!
nem vagyok szakértője a témának, sem pszichológus, de annyiban érint, hogy velem is megtörtént – a verbális része
kevés embernek meséltem el, mert én is rettenetesen szégyelltem… pedig én aztán egy talpraesett, határozott, beszólós csaj vagyok
mégis… nagyon ciki volt
az, hogy úgy hordoznak körbe valahol, hogy LÁTOD, mindenki azt nézi, hogy te vagy a „cukrosbácsi” következő kedvence
és amikor azt mondod, hogy NEM, akkor erre az a válasz, hogy „látom, nem akarod eléggé ezt a munkát”
haver, nem, hogy nem akarom eléggé, EGYÁLTALÁN nem akarom!!!!
aztán, amikor kikísér, még odaszól: „pedig lehet, hogy még élveznéd is”
nehéz volt megállnom, hogy ne hányjam tele a liftet, de komolyan
soha többé nem láttam
köszönöm, nem kell a segítsége, nem kell a „támogatása” és a világon semmi más sem – tőle sem és attól a „világtól” sem, amit képvisel
kis fiatal voltam, de tudtam, hogy van ilyen
és azt is, hogy a verbális zaklatás is zaklatás
eszemben sem volt jelenteni vagy bármit is lépni
és az illető neve sem fontos
ez már a múlt…
de hogy nem jó érzés, azt elmondhatom :(
az, hogy ennyire gyűrűzik ez a téma, és újabb és újabb csontvázak hullanak ki a szekrényekből, az jó, de néha azt érzi az ember – én, nőként is -, hogy már sok
pedig szerintem ezek a nők bátrak
hiába erős az igazságérzetem, lehet, hogy ebben az esetben (ami a filmben van) én kussoltam volna (BÁR, itt sokat segített az a nőknek, hogy egyre többen léptek elő az árnyékból...)
mert félted a munkádat, a családodat és nyugodtan akarsz aludni
közben meg tök nem alszol nyugodtan, hiszen ezen kattogsz
a filmben ez hatványozottan jelen van, hiszen itt egy nő, aki megelégeli azt, hogy a folyamatos beszólogatások kereszttüzében éljen + egy mozdulattal lecserélik egy szebbre, fiatalabbra
nagyon bátor volt, hogy szembe mert menni egy ekkora emberrel (Roger Ailes), és részben a Fox News-zal is
a történet ugye valós eseményeken és személyeken alapul, és mind Nicole Kidman, mind Charlize Theron pont úgy néznek ki, ahogyan anno Gretchen Carlson és Megyn Kelly
egyedül Margot Robbie karaktere kitalált – szerették volna ezt is bemutatni, hogy milyen az, ha ott egy fiatal, csinos, okos, ügyes éééés nagyon karrieréhes lány, aki előre akar lépni
hogy annak mi az „ára”…
amit ő bizony „megfizet” :(
de hogy miért MOST? – tettem fel a kérdést az elején
ez azért is érdekes, mert párhuzamosan kijött egy minisorozat is u.erről a témáról ('The Loudest Voice')
vagyis Roger Ailes-ről (Russell Crowe Golden Globe-ot is kapott az alakításáért)
ott nem csak a szexuális zaklatásos botrányra fókuszálnak (az is benne van, hiszen az volt a karrierje vége), hanem az „uralkodása”, sikere bemutatására is
mert azért nagyon sokat köszönhet neki a Fox
a válaszom azonban az, hogy egyrészt nem készült még konkrétan erről film, illetve az aktuálpolitikát nagyon jól bele tudták csempészni
elég sok szó esik Trumpról és idén ugye jönnek a választások…
szerintem nem véletlen
(Trumpot nem valami jó fényben tüntetik fel és a nőknek beszólós sztorik is benne vannak vastagon – picit kapcsolódva a film alaptémájához)
lehet, hogy ez csak az én teóriám, de szerintem belejátszott
a 3 főszereplő mellett IS tele van a film ismert női arcokkal, sztárokkal, és amúgy is nagyon jó a stáb
köztük is kiemelkedik John Lithgow, akiből Kazu Hiro varázsolt Roger Ailes-t
félelmetesen jó a pasi
a csajok pedig mind szuperek
C. T.-t az elején kb. fel sem ismertem így, ezzel a hosszú hajjal
annyira jól áll neki; folyton így kéne hordania
a rövid haj nagyon keménnyé teszi (OK, az eredeti bemondónő is levágatta a haját egy ponton, érthető, hogy itt is meglépték, de Theron általánosságban is gyakran rövid hajú)
bírtam Allison Janney-t, mint Roger ügyvédjét (annyira jól hozta ezt a figurát is!) és D'arcy Cardent is a ’Good Place’-ből (igaz, valami aprócska szerepben – kár) + Connie Britton (Roger felesége) is nagyon hiteles volt
végig egy feszült, izgalmas filmet látunk, de 2 kritikai megjegyzésem azért lenne…
az egyik: értem, hogy manapság mindenhol áttörjük a 4. falat, vagyis a szereplők „kifelé” beszélnek hozzánk, nézőkhöz (’A Wall Street farkasa’, ’Fleabag’, ’Deadpool’, ’The Big Short’, ’Funny Games’, stb., stb.), de hogy már itt is?!
nekem ez nem hiányzott
kár volt és fölösleges
enélkül is értettük, hogy mit érez vagy gondol az adott karakter
a másik pedig, hogy nekem a dráma nem volt eléggé drámai (1-2 jelentben igen)… nem is tudom, nem ütött meg annyira, mint pl. a picit hasonló, mégis más témát feldolgozó ’Spotlight’
az kikészített lelkileg
és hiába vagyok nő és érintett, mégsem éltem át annyira erősen, nem borultam ki igazán
egyedül akkor, amikor M. R. egyre feljebb húzta a szoknyáját
minden ott volt az arcán
ja, és sztem. az is nagyon csúnya volt, amikor a barátnője (Kate McKinnon) azt mondta neki, hogy nem akar benne lenni… neki ne meséljen erről
(OK, később ez megváltozott – valszeg’ bűntudata volt -, de akkor is xar volt látni)
tényleg egy jó film, de messze nem adnék 10-est neki
ahhoz nekem sírnom kell vagy meghatódnom…
szóval, kell, hogy megérintsen
itt pedig minden szépen és jól el volt játszva (hogy gyönyörűen, passzívan fogalmazzak :P), de nem ért el a lelkemig
ennek ellenére: hiánypótló alkotás
jó, hogy megcsinálták
és kellenek ilyen bátor nők, férfiak, gyerekek, bárki, akik ki merik nyitni a szájukat és el mernek mondani olyan dolgokat is, amik igazán mélyen megbántották őket
(Fotó: cosmopolitan.com)
(2020. január 14.)
