2022. jan 16.

Macbeth tragédiája / The Tragedy of Macbeth (2021)

írta: Petra mozizik
Macbeth tragédiája / The Tragedy of Macbeth (2021)

nmw992eb-720.jpg

azt hiszem, Shakespeare-től a ’Macbeth’ a TOP kedvencem
iszonyatosan jó darabokat írt, vicceseket, drámaiakat, őrületesen csodálatos, meseszép nyelvezettel, szavakkal… és akkor még a költészetéről, a lírájáról nem is beszéltünk
hogy miért szeretem ezt a legjobban?!
mert beteg :D
míg a ’Hamlet’-ben egy megőrülés szemtanúi lehetünk, itt van horror, supernatural, boszorkányok, jóslatok és persze – ahogy szokott – rengeteg gyilkosság, bűntudat
de ami a legfőbb: hatalomvágy
az az igazi gyilkos
mind Lady Macbeth, mind Macbeth tragédiája – és ezt a film is nagyon jól visszaadja
tudjátok, hogy imádom a Coen-tesókat: sokféle filmet csinálnak és kevés kivételtől eltekintve láttam is őket mind
ezt kivételesen „csak” Joel Coen készítette (forg.könyv, rendezés, producer) és mellette – kedvenc színésznője és egyben a felsége – Frances McDormand volt a társproducer, no meg a főszereplő is, természetesen (mondjuk, megértem…)
nem véletlen, hogy sokakat megihletett ez a dráma, Jo Nesbo pl. könyvet is írt belőle, modern köntösben – amúgy az is jó ;)
rengeteg filmes adaptációja van – Polanskié ’71-ből talán a legismertebb, Orson Welles 1948-as filmje pedig azért juthat eszünkbe, mert ennek a filmnek a vizualitása egy kis kacsintás arra
ja, és ne feledjük el, hogy még a nagyszerű Akira Kurosawa-t is elragadta a sztori és Japánba tette át mindezt
de ez csak pár a sokból…
hogy tetszett-e?
igen!
de azért lenne 1-2 észrevételem…
ami mindent ural és überel, az a LÁTVÁNY
óriási „hail!” Bruno Delbonnelnek ezért a vizualitásért, illetve Stefan Dechantnak a set design-ért
atya ég!
semmihez nem hasonlítható ez a látvány, ez az atmoszféra!
olyan, mintha egy horrort néznél – ködös, borús, sejtelmes, ott vannak a vijjogó madarak stb. (Hitchcock)
olyan, mintha egy régi filmet néznél – eszembe jutott pl. Fritz Lang vagy Bergmantól a ’The Seventh Seal’
de beugrott 1-2 Anton Corbijn klip is, főleg a Depeche Mode-tól
nagyon kevés a díszlet – mintha egy színdarabot néznél
fontos tudni, hogy minden bent készült, minden megépített, stúdióban vették fel 36 nap alatt
és a legfőbb: fekete-fehér
mégis, mennyi szín volt így is benne! mennyit „mondott” így is…
nagyon sokszor teljesen képregényes volt… érdemes lett volna leállítani és képkockáról-képkockára nézni
bravó!!!
csodálatos élmény volt – köszönhetően a fent említett két embernek, no meg persze a rendezőnek is!
a nyelvezet shakespeare-i, viszont a film csak 1,5 órás, vagyis eléggé ki lett lúgozva, le van rövidítve
aki nem szokta ezt az óangolt, érdemes, sőt, ajánlott felirattal nézni – jobban érthető
(és nem árt ismerni az alapsztorit is, mivel néha a mondatok annyira nyakatekertek és irodalmiak, hogy nem biztos, hogy a kedves néző érti, pontosan mit is mondtak a szereplők)
viszont az élmény!!!
hallani egy ilyen nyelvet, ilyen csodálatos szavakat – és ilyen vérprofi előadásban…
ah… feledtette velem ezt az aprócska bajomat, hogy a sztori tényleg meg van kurtítva
viszont! ellentétben a ’Macbeth’ 2015-ös (hosszú, unalmas, monologizáló és érfelvágós) feldolgozásával, a sztori u.az, én nem vettem észre botrányos, feltűnő változtatást (nem így a 2015-ös változatban!!! – arról olvashattok a blogon)
ugyan tényleg rövid, de minden fontos momentum benne van
a kurtítás pedig valahol előnyös is, hiszem 2-3 órán keresztül hallgatni egy ilyen szöveget… lássuk be, nagyon nehéz
mégsem érzem úgy, hogy ez a modern világ miatt lett ennyi, nem hiszem, hogy Coen a mai fiatalok kedvéért készítette ennyire emészthetőre
nagy hiányérzetem nem volt…
kárpótolt a látvány, a színészek játéka, és az, hogy a lényeg, az üzenet nagyon erősen átjön
Macbeth, aki az elején még nem akar belemenni a gyilkosságba, rákap az „ízére”, kiírt(at) mindenki maga körül, aki egy csöpp veszélyt is jelenthet rá
annyira döbbenetes a végén a két párbaja
az első, ahol kard nélkül, csak félreugrálva, hatalmas ARROGANCIÁVAL győzi le a támadóját – hiszen tudja a jóslatból, hogy a pasit anya szülte, vagyis úgysem nyerhet
Macduff-fal azonban nincs esélye, hiszen őt nem anya szülte (idő előtt kivették az anyja hasából), és hiába derül ez ki a kardozás alatt, amikor leesik a koronája, M. hajol utána, hogy feltegye a fejére (mekkora hiúság!! mennyivel fontosabb ez számára, mintsem, hogy magát védje!!) – és ez okozza a vesztét
zseniális!
és akkor rákanyarodnék a szereplőkre is:
* Denzel Washington (Macbeth) sosem volt a kedvenc színészem, a legemlékezetesebb alakítása nekem eddig pont egy S.-műben volt, a ’Sok hűhó semmiért’-ben, még nagyon fiatalon
nagyon jól állt neki, ahogy EZ a S. darab is
nem játssza túl, nem sok, nem kevés – nagyon jó arányban hoz mindent
* Frances McDormand (Lady Macbeth)… rá nem tudok rosszat mondani, ha akarnék sem…
nagyon erős a játéka
hozza azt is, amikor hataloméhes, vérszomjas, hideg, rideg, meg azt is, amikor bekattan (azt a jelenetet könnyű elrontani, túljátszani – nála hibátlan)
* aki rajtuk kívül még TOP, sőt, nekem a filmben a legjobb alakítást nyújtja, az a boszorkány: Kathryn Hunter (és aki esetleg nem ismerné fel, az öregember is ő…)
az eredeti darabban 3 banya van – és igazából itt is, remekül, REMEKÜL!!! megoldva vizuálisan (ez akkora, hogy kész! eldobtam az agyamat!)… és mindhárom ő
az ilyen játékért szemrebbenés nélkül Oscart adnék
nincs kérdés!!
a színésznő amúgy 64 éves, görög származású és elsősorban színpadi munkái vannak, kevesebb a film vagy a TV
annyira emlékezetes, amit csinál, hogy azt mondanám: ha csak miatta nézitek meg ezt a filmet, már „kaptatok” valamit…
* még valakit kiemelnék, még ha csak 3-4 mondata is volt: nagy kedvencem, Harry Melling itt is játszik
őt már felfedezték Coenék, hiszen a ’Buster Scruggs’-ban (kritika a blogon) is kapott szerepet – ott ennél hangsúlyosabbat
itt ő Malcolm, a király fia, akit végül tisztes módon Skócia királyává választanak
imádom a fura fejét, a közel ülő szemeit, azt, hogy egyáltalán nem jóképű – mégis, nagyon tehetséges (ha ez itt a szerep rövidsége miatt nem is jön át annyira)
* ja, bocsánat! még valaki!! Lady Madcuff szerepében Moses Ingram-et láthatjuk, aki, ha ismerős lehet, nem véletlenül – ő volt Jolene a ’The Queen’s Gambit’-ben
annyira bírtam ott is!! nagyon vagány volt a karaktere
ez itt egy nyúlfarknyi szerep, de ezt bírom a Coenekben, hogy felfedeznek ilyen tehetségeket! (erről híres Tarantino és Wes A. is…)
akárki akármit is mond, nekem tetszett ez a film
rövid, de erős, hatásos
szépirodalom + látvány ütős kombóban <3
(zárójelben: Barack Obama kedvenc 2021-es filmje ;))
(Fotó: flicks.co.nz)
(2022. január 16.)
Szólj hozzá

Barack Obama Denzel Washington Hitchcock Depeche Mode Tarantino Jo Nesbo Ingmar Bergman Shakespeare Quentin Tarantino Roman Polanski Macbeth Wes Anderson Frances McDormand Joel Coen Orson Welles Fritz Lang Coen Anton Corbijn Jo Nesbø Polanski Coen testvérek Akira Kurosawa Bruno Delbonnel Harry Melling Buster Scruggs balladája Buster Scruggs The Seventh Seal The Queens Gambit Moses Ingram Macbeth tragédiája The Tragedy of Macbeth Kathryn Hunter Stefan Dechant