nem is tudom, hol futottam bele ebbe a sorozatba – mármint, valaki valahol javasolta
nem ismerős, hanem valami fórumon
néha nekik is hinni kell ;)
viccelek! :D sokszor szoktam onnan ötleteket lopni
azt kell, hogy mondjam: beszippantott
a vége nem tetszett, de azt majd én is a végén mesélem el – és abban némi spoiler is lesz, mert szeretném kielemezni, hogy mi is volt a bajom vele
amúgy ez az egész FULL Petra-stílus
imádom az ilyen nyomozós-sorozatgyilkosos sorozatokat (bármennyire is drámai és megrázó, ami történik)
nem tudom, meséltem-e már (sztem. talán nem), de gyerekkoromban volt egy 'Detektívek kézikönyve' c. nyomozós könyvem, mindenféle hasznos dologgal
hogyan vegyünk ujjlenyomatot, hogyan helyszíneljünk stb.
nyugalom! mint mondom, konkrétan gyerekeknek készült, semmiféle gyilkosságról nem volt szó benne
csak érdekes praktikákról :P
nos, jelen esetünkben Darby (Emma Corrin – ’The Crown’) viszont konkrétan ebbe nőtt bele
a hús-vér ESETEKBE
ő az apja révén – sajnos – helyszínelésekre járt és már nagyon fiatalon lát(hat)ott hullát is :(
nem éppen „ideális” egy gyereknek
talán emiatt is van az, hogy míg minden más NORMÁLIS embert kiakasztják, felzaklatják a gyilkosságok, a brutalitás, az érzéketlenség (hiszen egy sorozatgyilkos általában pszicho- és szociopata is), őt, vagyis Darby-t nem
ebből lesz nem 1 és nem is 2 összetűzése és vitája Billel (Harris Dickinson – ’Triangle of Sadness’ – írtam is róla a kritikámban… amúgy grrrrrrr… soooo HOT <3), majd végül emiatt hagyja ott a pasi
míg őt megrázza mindez (és most nem mondok konkrét történést, mert az elég izgi és meglepő ott), addig D. csak „esetként’ tekint rá, vizsgálja, profilozza a gyilkost
arról beszél, hogy AZ mit gondolhatott, érezhetett, míg Bill épp sokkok közepette ül, és nem érti, D. miért nem...
ez nekünk, nézőknek is érthetetlen
vagy legalább is nekem az volt :(
a másik (haha, még csak most jutottam el ide, bocsánat – csapongok, szokás szerint :P) dolog, ami miatt Petra-stílus, az pedig Izland <3
imádnivaló hely – és mondom mindezt úgy, hogy nem szeretem a hideget és a havat :D
de az!
semmihez sem hasonlítható
illetve, de: az Etnához – amikor azon járkálsz, ott van hasonló érzésed, de csak rövid ideig
itt viszont az ország minden pontján
iszonyatosan szerencsésnek érzem magam, hogy eljuthattam oda (mondjuk, ezt inkább magamnak köszönhetem, mert nem 2 forint volt, és nem nyertem az utat, hanem megdolgoztam érte), bármikor visszamennék
eszméletlen érzés a hatalmas hegyek mellett menni, azok a tavak, a tenger, a vízesések, a gejzírek, a meleg források, a folyamatos gőzök-gázok…
és én tavasszal voltam, már nem volt hó, vagy nem sok
itt viszonylag kevés részt látunk a szigetből, azt is full hóval fedve – de így is gyönyörű
aki teheti (pénz kérdése, sok pénzé… :( sajnos… de amúgy megértem, miért áraznak fel mindent ennyire… ránk, turistákra nézve nem fair, de őket megértem), menjen el mindenképp!
nos, félretéve a személyes indokokat: mindenképpen izgi kis sorozat ez
két szálon fut: itt ez a szitu, hogy egy óriási, milliárdos, nagyon híres tech-guru és annak felesége (ismert hacker, de bujkál a világ elől) meghívnak 8 különböző embert, más-más területekről, a luxi izlandi hotelükbe… persze a legnagyobb titokban
(ha valakit érdekelne: Észak-Izlandon van, Rip városa közelében)
kicsit olyan Agatha Christie-érzés, nem?!
mint a ’Tíz kicsi néger’-ben… és ja, ők is elkezdenek „hullani”…
nem tudni, miért ők – nem is nagyon ismerik egymást… aztán kiderül, hogy ez nem pont így igaz… vannak szálak, kapcsok
az a sejtésünk, hogy itt valami nagy terv van előkészülőben, hiszen ők nyolcan mind-mind nagyon fontos emberek, híresek, ismertek, valami nagyot alkottak
picit az a benyomás, hogy mindjárt kirobban a világvége és ők lesznek a túlélők, akik az eszükkel, tudásukkal újra benépesítik a Földet – mármint, értitek, az a teória, ami sok filmben megjelenik, hogy ilyenkor kell orvos, építész, de művész is, egyaránt
ha nem is pont ezt történik, de azért van egy hasonló „hátszele” a dolognak (hiszen épül a sok földalatti szálloda = bunker)
a másik szál pedig a múltban játszódik: Darby és Bill megismerkedése (egy sorozatgyilkos után nyomozás során – először csak online), kapcsolatuk, közös nyomozásuk, és annak a vége (minden szinten a vége)
már a sorozat elején láthatjuk azt a bizonyos megrázó „történést”, amiről fent beszéltem – csak a kimenetét nem (azt tudjuk, hogy Bill nem hal meg; ez elég gyorsan kiderül), viszont VÉGIG azt hisszük, hogy a gyilkos, az az ember, akivel találkoznak (és történik, ami történik… - tényleg utalni sem akarok rá, mi lesz), annak köze lesz a jelenleg futó szálhoz
gondolom, ez tudatos
sajnos NEM lesz köze :((((
el nem tudom mondani, hogy ez mekkora csalódás és mekkora ziccer kihagyása :(
nem is értem…
ami pedig a múltat illeti: közösen nyomoznak, Bill lelép, Darby ír róla egy könyvet és ismert lesz
de Billről nem tud…
a jelenben, vagyis itt, az izlandi szállodában azonban kiderül, hogy ő az egyik meghívott vendég, a Farrah néven ismert művész (bár a művészetéből nem sokat látunk… (?!))
… aztán szegény az első lesz, aki kidől a sorból :(
amit amiatt is nagyon sajnáltam, mert baromian kedvelhető figura, jó a stílusa és ahogy szíveskedtem már jelezni: grrrr…
nem t’om mi van, itt tavasz, de beindulós hangulatban vagyok :D :D
amúgy részről-részre nagyon izgi
a múltbéli történet jóval kevesebb fényt kap, mint a jelen – pedig az is izgi lenne
viszont a hangulata, a The Doors ’The End’-je nyitásként… wow… erős volt
nagyon-nagyon szeretem őket, a dalaikat, és kamaszkoromban ők voltak a mannám – haha… azt nem mondhatnám, hogy „életben tartottak”, mert a The Doors inkább levesz az életről, mintsem feltesz rá :P :D
de zseniálisak! Jim is az volt… a maga drámájával :(
isteni Annie Lennox-tól a ’No More "I Love You's"’ is <3 (a közös éneklés meg cukiiii)
mennyire-mennyire imádom ezt a dalt is
na, szóval a lényeg: ígéretes az eleje
hangulat, történet kibontása – pipa
jók a szereplők, különösen a 2 főszereplő (főleg Bill <3) és Alice Braga, Sian szerepében
nekem Clive Owen nem jött be – folyton morci és titokzatos
csak a h*lye nem gyanakszik rá :D – már bocs, de tényleg
és akkor hadd kanyarítsam is ki a végére, mert az utolsó részig, a „megoldásig” tényleg semmi bajom nem volt a sorozattal – TOP volt
SPOILER!
nekem ez, hogy akkor Zoomer (btw: szuper ez a név ;)) a „gyilkos”, Ray-jel közösen (aki egy AI)… ne már…
aztán mikor épp kezdenénk ezt a b*romságot „megszokni”, kiderül, hogy azért apuci (C. O. – vagyis Andy) is benne volt, nem kicsit
neeee…
eleve: nagyon is gyanús volt, kezdetektől + amikor kiderült az, hogy Bill Zoomer apja (mert viszonya volt Andy hacker feleségével), egyértelművé vált minden
nekem biztosan…
kár így elszúrni, és pláne lekeverni a végét
nem volt katarzis, sem semmi
és akkor most mi?! Andy szabadon távozik és éli tovább a milliárdos életét?!
ez az egész Ray megsemmisítés… épp a BIZONYÍTÉKOT semmisítették meg így
tesz ilyet egy nyomozó?!
sztem. nem, pláne nem egy ekkora szemét esetében
de értem, OK, Zommer hadd menjen, az anyja is…
furi az egész, nem jó ez a kifutás :( (az eredeti terv amúgy az lett volna, hogy az anya irányította Ray-t, nem Andy)
kár érte, mert amúgy a többi 6 rész teljesen hibátlan
azért 1 kört megér – ezt sok esetben elmondom… de igaz is
(példaként: tegnap este megnéztem pár részt a ’The Bear’-ből, mondom, ne legyek már ilyen… egy ekkora világsiker mellett nem mehetek el csak úgy, ne ignoráljam már ennyire látványosan…
biztosan szuper, ha van már 3 évad és berendelték a 4.-et is
no, kritika nem érhet: megnéztem 2 epizódot és nekem baromian nem tetszik – megőrülök ettől a kapkodástól, rohanástól és a 2 főszereplő nonstop vitájától, üvöltésétől :(
no go…
sebaj, annyi minden más van még
és megint csak: ízlések és… tudjátok…
az ’A Murder…’ nekem ízlés; a Mackó tesó pofon :P)

(Fotó: myfmtoday.com)

(2024. március 16.)