Sully - Csoda a Hudson folyón / Sully (2016)
nos, amikor beültem erre a filmre - mellékesen premier előtt (thx, Cinema City <3), két dolog járt a fejemben
mindkettő abból indult ki, hogy "nem fogom szeretni"
1. nem fogom szeretni, mert Tom Hanks túl jó, túl steril, túl tökéletes
2. nem fogom szeretni, mert megint egy TIPIKUS, amerikai hős történetét mutatja be... biztosan lobog majd az amcsi zászló a szélben, meg lesz valami szép, drámai zene, stb.
viszont rögtön egy másik dolog is eszembe jutott:
Clint Eastwood a rendező
őt pedig imádom
színészként és rendezőként is
nem is állok neki sorolni, miket rendezett eddig
hatalmas mester!
ez pedig már a 35. filmje, mint direktor
a mérleg még így is 2:1 volt, vagyis nem túl nagy kedvvel néztem meg a 'Sully'-t, be kell vallanom...
és micsoda kellemes meglepetés volt!
félreértés ne essék: semmi bajom Tom Hanks-szel, tényleg
és "sajnos" most is tökéletes
de szerethetően tökéletes
a rendezés pedig valami fergeteges
pillanatok alatt eltelik a film, piszok rövid és hiába 1 sztori van benne (aminek mellékesen még a kimenetelét is tudjuk), mégis nagyon sokoldalú, pörgős
néha drámai, néha emberi
izgalmas, fordulatos
imádom, hogy végig kétségek között vergődsz - Sully-val együtt, hogy akkor jól döntött-e, vagy sem
amúgy itt tenném hozzá, hogy valójában nem 35 msp-et kellett volna hozzáadni a szimulációhoz, hanem 58-at!!! ennyi volt ugyanis a 'human factor', vagyis az 'emberi tényező'
és van még valami, ami azért az igazsághoz tartozik: Sully meghallgatása itt, a filmben inkább VALLATÁS volt
ez azért nem pont így történt...
egyáltalán nem volt ennyire gonosz, embertelen és szőrszálhasogató vele az eredeti bizottság
mindegy, kellett a dráma
amúgy simán belefért
nem érdemes nagyon túlragoznom: mesteri munka
és ez a 2 név miatt: Clint és Tom
szinte meglepő, hogy még nem volt dolguk egymással...
és hogy meghatódtam-e?
igen
a végén, amikor az igazi Sully-t mutatják, meg az utasokat
amikor beszél hozzájuk
az csodálatos pillanat
meg az is egy csoda, amit tett
és hogy hős-e?
igen, az, egy újabb amerikai hős - ahogy sejtettem az elején - mégsem fájdult meg a gyomrom tőle, nem volt cukormáz, sem nagy zene, sem lobogó, amerikai zászlók
vagy ki tudja?! lehet, hogy azok voltak, csak nem vettem észre őket...
zárásként pedig annyit: imádok repülni, mindennél jobban - de kívánom, hogy soha, senkivel ne történjen ilyesmi... soha!!
borzalmas volt látni
kirázott a hideg
és ez sem volt túldramatizálva
korrektül bemutatta szerintem, hogy ilyenkor baromian senki sem tartja be a szabályokat (max. a stewik - amiért köszönet nekik...), senki nem úgy menekül, ahogy kéne, elfelejtik a mentőmellényt, meg azt, hogy le kell húzni a magassarkút, ha az ember egy gumi csúszdán csúszik lefelé :P
de azt hiszem, ebben a helyzetben mindenki ilyen lenne
és tényleg, sose legyünk ilyen helyzetben! :(
(2016. szept. 19.)
(Fotó: nypost.com)
