FIGYELEM! 18+-os téma vagy tartalom! kiskorúaknak nem ajánlott

mielőtt belevágnék ennek a filmnek a szubjektív (!) kritizálásába, egy kicsit hadd beszéljek a percepcióról, vagyis az észlelésről
a jelenre és a múltra vonatkozóan is
mert foglalkoztat
nem tudom, hogy az öregedés, a tapasztalás miatt, vagy inkább azért, mert túl sok időt töltök azzal, hogy mi volt, én azt hogyan éltem meg, hogyan emlékszem rá, miközben másvalaki, akit ott volt velem, tök máshogy élte meg
az észlelés a pszichológia legősibb kutatási területei közé tartozik, nem véletlenül – mivel piszok izgalmas…
vannak emberek, akik vállrándítással elintézik ezt, de én hajlamos vagyok ebbe – finoman fogalmazva – „beleőrülni”
döbbenetes megélni azt, ahogy valaki elmeséli, hogy voltam vele egy étteremben és milyen kaját ettünk, mikor nekem ez az egész emlék kiesett, de teljesen
és ennél SOKKAL cikibb példát is tudnék mondani, de inkább hagyjuk, mert elsüllyedek szégyenemben :(
miért van ez? miért nem emlékszem én is rá?! vagy bizonyos esetekben miért nem úgy, mint a másik??
nem volt elég fontos? (ő vagy a helyzet?) vagy pusztulnak az agysejtjeim (ami tény…) és épp azok haltak el, „amik” ezt az emléket tárolták?!
nem tudom
de ugorjunk inkább a jelenbe, és itt már nem is emlékekről van szó, hanem konkrét észlelésről
van egy szituáció, van benne mondjuk 2-3 ember
melyikük hogyan éli meg ezt? mit lát, mit hall, mit tud, mire gondol, hogyan rakja össze?! és KÖZBEN mit gondol arról, hogy a MÁSIK hogyan éli meg u.ezt, mi lehet az ő fejében?!
az, amit ő lát, hall stb. – az az Ő igazsága
az elvitathatatlan, Ő így érezte, észlelte
de az, hogy a MÁSIK hogyan, arról halvány fogalma sem lehet – csak erős tippjei
megpróbálhatja kitalálni az alapján, amit a másikról tud, amit a helyzet szült, ahogyan x vagy y cselekedett – de SOSEM tudhatja igazán, hacsak az a 2-3-bármennyi ember le nem ül és nagyon őszintén el nem mondja az ő saját oldalát
ha ez nem történik meg (márpedig a legtöbb esetben nem...), abból jönnek a kombinálások, a félreértések, a félremagyarázások
az „én megsértődtem” – és a „de hiszen én nem bántottalak meg” szituk…
talán nem leszek túl botrányos, ha azt mondom, MI, NŐK szeretünk jobban kombinálni, kattogni, fejtegetni, mögé nézni
ezt a pasik sok esetben „lelkizésnek” hívják szimplán, és hát… nem szeretik :D
lássuk be, valahol tényleg terhes
nem akarok általánosítani, mert ahányan vagyunk, annyifélék vagyunk
de a nagy számok törvénye tényleg azt mondatja velem, hogy míg mi, csajok szétkaparjuk magunkat és 100 forgatókönyvet és lehetséges kimenetelt (és előzményt) lepörgettünk magunkban, addig a pasik épp csak bámultak ki a fejükből és semmi olyasmi nem történt, ami a 100 variációban benne volt :D
valamelyik nap a TikTokon láttam valami kisvideót, ami azt mondta – és most valszeg’ nem fogom pontosan idézni, bocsi –, hogy az emberek fejében lévő aggodalmak (és itt MINDENRE gondolhatunk…) 80-85%-a SOSEM történik meg
de még csak hasonló sem…
vagyis időnk nagy részében tök feleslegesen parázunk dolgokon
én ennek – sajnos – nagymestere vagyok
kombinálok, beüt a paranoia és mire eljutok a medve barlangjáig, tényleg azt mondom neki, hogy „Medve, b**** meg a fűnyíródat!” (bocsi, bocsi a durva nyelvhasználatért, de ez a vicc RÓLAM (és sok más, hozzám hasonló típusú emberről) szól… :P :D)
vagyis: az én fejemben már minden lepörgött, én már mindent lejátszottam, sőt, el is jutottam a végéig… miközben szegény medve azt sem tudta, hogy útban vagyok hozzá, hogy elkérjem a porszívóját
nem könnyű az élet így, Gyerekek! :D
(jó, mondjuk teszek is érte/ellene, hogy ez ne így legyen – legalább foglalkozom a témával…)
és most persze nem csak a sima Gestalt-jelenségről beszélünk, ez annál több
nem elég, hogy befutnak az ingerek az érzékszerveken át, az agy meg összerak egy képet
ebben benne van a múlt, a neveltetés, a korábbi tapasztalatok, a „csomag”, amit hoz magával az ember, az ÉRZÉSEK, sőt, ha hiszünk ebben, akkor az előző életek történései, a Karma vagy Isten is… az elrendeltség, a nekünk szánt Sors
és a többi…
de vegyünk csak azt, hogy ez a 2-3 ember ül a moziban, úgy, hogy korábban sok közös élményt megéltek
mindenki valahogyan – de hogy az egyik a másikról tudja-e, hogy mit is gondolt róla a másik?! nos, nem… PONTOSAN nem
hogy kinek milyen program futott a fejében, a lelkében, szívében?! passz, csak a sajátját tudja/tudhatja biztosan
ülnek és nézik ezt a filmet – vegyük mondjuk konkrétan EZT a horrort, és úgy jönnek ki a moziból, hogy az egyikük azt érzi, ez olyan fantasztikus volt, hogy Oscart érne
a másiknak olyan semleges, igazából inkább a nem tetszik felé billen
a 3. meg konkrétan xarnak látja
mennyi szól itt a filmről? mennyi arról, amilyen helyzetben vannak, amit egymással megéltek, amit egymásról tudnak, gondolnak?!
érdekes "kísérlet", nem?
hiszen hányszor van olyan (mindenkivel megesett már), hogy eleve negatív elvárásokkal ül be egy mozira, és ahhoz képest nem csalódik, sőt, szinte jónak látja a filmet?! (vagy pl. olvasott egy előzetes, lehúzó kritikát, és utána nem érti, hiszen nem is volt olyan rossz)
és ennek a fordítottja is igaz: nagyon lelkes, várja a filmet és tök csalódik benne…
soha nem fogjuk tudni levetkőzni azt, hogy mik/kik vagyunk, honnan jöttünk, mit hozunk magunkkal, hogyan élünk meg dolgokat
és ahogy már írtam is – sosem fogjuk tudni pontosan, hogy a másik hogyan lát minket, egyáltalán LÁT-e, vagy foglalkozik-e (annyit) velünk, mint mi hisszük, reméljük
csak a saját percepciónk van
és az is lehet, hogy illúzió :D :D
hú, ebbe már bele sem mennék, mert messze visz… de amúgy sztem. tényleg minden illúzió ;)
sebaj, így szép és izgalmas az élet
viszont közben így „mennek el” emberek mások mellett, így „szeretnek el” egymás mellett
így vesznek össze, így nem békülnek ki... és így tovább
millió el nem mondás, félreértés, félremagyarázás
szép és izgalmas? ez már nem, ez már a szomorú rész :( 
no, de mire nagyon messze vinne ez a szál (és már az előző kritikám sem volt mentes „némi” (értsd: HOSSZAS :D) filozofálástól…), beszéljünk inkább ’A Quiet Place’ előzmény-filmjéről, ami egyben spin-off és tehát prequel is
ugyan ennek csak kevés köze van John Krasinski 2 korábbi (de időben később játszódó) filmjéhez, amelyek közül az 1.-ről írtam a blogon, de a 2.-at is láttam (sokkal később, a TV-ben – amúgy az sem volt rossz, de nem ütött akkorát, mint az 1.)
sőt, készül majd egy 3. rész is, a szimpla ’A Quiet Place Part III’ címmel… (még nem tudni, mikor jön ki, de az lesz az utolsó)
EZT a filmet Michael Sarnoski írta és rendezte, és az írásba besegített Krasinski, szóval azért benne van a kéznyoma, de szerintem nem sok, mert pont a sztori az, ami SZERINTEM (percepció!) több sebből vérzik
a film sztem. uncsi, lassan folyó, tele van személyes drámával (halál, haldoklás, rák… - vagyis nem is a szörnyek általi halál…), egy kvázi-szerelemmel/barátsággal – még arról sem derül ki igazán, mi is az…
világos, hogy Lupita Nyong'o szuper, nem ez az első horrorja, sőt!
Joseph Quinn-t pedig sokkal szívesebben láttam Eddie-ként a ’Stranger Things’-ben
nem mondom, cuki, de AZ volt ő… nekem ez a nyáladzás nem a világom… :(
mindegy, örülök, hogy azóta fut a karrier, kapja a szerepeket…, sőt, a 2025-ös ’The Fantastic Four: First Steps’-ben ő lesz Johnny, vagyis a Human Torch
és milyen már, hogy kb. a cica, Frodo (akit 2 macsek, Nico és Schnitzel „játszott”) a legcukibb, legjobb, legvalódibb figura a filmben?! kb. mint a szerencsétlen ’Argylle’-ban (kritika a blogon)
az már csak egy véletlen szerencsétlenség, hogy Lupita félt a macskáktól, és még egy terápiát is végig kellett csinálnia, hogy ezt leforgathassa
megküzdött a maga szörnyeivel, na… és az valósabb volt, mint a CGI :D
szegény…
és ha felmerülne bennetek a kérdés, hogy a filmet valahogy összekötik-e a 2 másikkal? nos, igen
szerepel benne Henri (Djimon Hounsou), akit a ’Hang nélkül 2.’-ben (’A Quiet Place Part II’) láthatunk, amint ott éldegél a szigeten, biztonságban – de jah, aztán látjuk, annak mi lesz a vége… :(
szóval EZ a hajó valszeg’ oda ment…
(hogy Eric és a cica ott vannak-e?! nem tudjuk, de esélyes, hogy igen… talán a 3. részben felbukkannak - én nem hagynám ki...)
és most, hogy utánaolvastam pár dolognak, kiderült, hogy Eric-et homoszexuálisnak „írták meg”, de az erre utaló jelenetet kivágták a filmből – de azt írtam is feljebb, hogy olyan faramuci ez a „viszonya” Samirával (Lupita)
olyan semmilyen volt…
és sztem. kellett volna némi magyarázat vagy háttérsztori ehhez
na, mindegy is!
én se nem féltem, se nem izgultam, se nem élveztem 
sztem. elúszott lehetőség, kevés szörnnyel, kevés akcióval
egy kihagyott sansz… - az ÉN percepciómban ;)

(Fotó: arstechnica.com)

(2024. augusztus 11.)