erre a sorozatra is úgy bukkantam, hogy számos díjra jelölték és nyert is közülük párat, elsősorban Amanda Seyfried, aki a főszereplőt, Elizabeth Holmest alakítja – TÉNYLEG parádésan
én eddig is többször mondtam és írtam már, hogy A. S. több, mint a ’Mamma Mia!’ és itt is bizonyítja ezt
szerintem élete alakítását nyújtja egy egyáltalán nem könnyű szerepben
először egy topis, szétszórt nőt kell játszania, aki amúgy már akkor sem 100-as, majd lesz belőle egy szó szerint megcsinált, kitalált sikernő, egy 30 év alatti CEO, aki (számomra érthetetlen okból) csakis feketében jár (nagyon ritkán hord más színt)
mindig, mindenhol u.úgy néz ki, u.úgy jelenik meg: fekete garbó és zakó, fekete nadrág + a tarkóján összefogott ...

már rég megnéztem ezt a sorozatot, és 1 oka van, amiért eddig nem írtam eddig róla
á, nem, nem azért, mert ne lenne jó…
nagyon is az, hidegrázósan jó
egyszerűen annyira megviselt, annyira kikészített, hogy nem tudtam leülni és mindezt papírra vetni
mindössze 6 részes
az első 3-at letoltam egy szombaton, és este rémálmaim voltak (ami nálam nem jellemző), a folytatást megnéztem vasárnap, és aznap is rosszat álmodtam
tényleg felzaklatott :(
elsősorban azért, sőt, „mindensorban” azért, mert IGAZ történet
és borzalmas ebbe belegondolni is :(
a Golden Globe nyertesei között futottam bele, méghozzá arra kaptam fel a fejemet, hogy Paul Walter Hauser elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó díjat a ’Television Limited Series/Motion ...

iszonyú lelkes vagyok!
olyannyira, hogy amikor tegnap este befejeztem ezt a filmet, kb. azonnal írni akartam róla, csak már túl fáradt voltam
amikor meg hajnalban felébredtem, majdnem szintén nekikezdtem…
megőrültem!
vagy ennyire jó ;)
előre leszögezném: ez egy művészfilm, picit szürreális, picit néha kusza
nem egy klasszikus sztorit mesél el, olyan, mint egy álom (ezt Alejandro González Iñárritu több helyen is lenyilatkozta)
szóval NEM egy lineáris film, ugyan van eleje-vége – sőt, a kettő ugyanaz, szép keretet adva neki, de nem egy „normális” sztori
hol úgy tűnik minden, hogy mennek az események, mint egy bármilyen hétköznapi filmben, majd egy hirtelen váltással valami szürreális helyen vagyunk és furcsa dolgok történnek
kellő ...

rögtön a kritikám elején elpukkantok egy jó nagy közhelyet, OK?
a több néha kevesebb
és tényleg az ilyen apró meglátásokban rejlik az igazság… ahogy öregszem, egyre inkább így érzem :P
a sorozat első évadánál leírtam, hogy a 2023-as Golden Globe jelöltek között bukkantam rá, és ugyan most már a 2. (EZT!) évadot jelölték (mint legjobb sorozat a Musical or Comedy kategóriában + a 3 főszereplőt is), de én még az elsőt sem láttam akkor
gyorsan letoltam, élveztem, imádtam, az írásomat megtaláljátok a blogon – nem is olyan messze ettől, hiszen annyira rákaptam az ízére, hogy szinte azonnal belekezdtem a folytatásba
azt érzem, hogy megpróbálták túlszárnyalni, túlbonyolítani azt – méghozzá erőltetettem
pl.: új szereplők, ...

tudjátok, hogy mennyire imádom Adam Drivert
nem kell nagyon részleteznem :P
pasiként is <3, színészként is
őrült tehetséges!
nem tudom azonban, hogy mi ez a tendencia, ami zajlik körülötte… egy vezeklés, egy guilt trip Kylo Ren karakterének megformálása miatt?! :P
ez a pasi bizonyított már vígjátékban (’Logan Lucky’) és komoly drámában is (’Marriage Story’) – mindkettőről írtam amúgy a blogon
és az abszurd humor is jól passzolt hozzá Jim Jarmusch ’A holtak nem halnak meg’ c. filmjében
(hogy csak párat említsek azok közül, amikben szerepelt – sok-sok filmjét láttam és írtam is róluk… mennyire zseniális volt a ’BlacKkKlansman’-ben is, ó!!)
ezt a mozit is csak MIATTA néztem meg
de csakúgy, mint a szürreális ...

múlt vasárnap láttam ezt a filmet, kedves barátaimmal, G.-vel és Zs.-val, akikkel amúgy is szoktam moziba járni
általában horrorra ;)
de néha befigyel 1-1 Marvel film is, és persze minden, ami Keanu Reeves, ugyanis Ő közös érdeklődési körünk G.-vel :P :D
nézegettük a moziműsort és végül a javaslatomra (amit köszönök! <3) a választásunk Guy Ritchie új filmjére esett
mondtam a srácoknak, hogy a ’The Gentlemen’ szerintem annyira, de annyira jól sikerült, úgy imádtam (kritika a blogon ;) ), és pl. Hugh Grant is annyira zseniális volt benne (végre nem egy pislogó, romantikus hőst alakított, akibe minden nő szerelmes :P), hogy én nagyon sok bizalmat szavazok ennek a mozinak is (pláne, hogy itt főszerepet kap ;) )
biztos lesz majd némi ...

tudjátok rólam (vagy ha nem, most megtudjátok), hogy szeretem böngészni a mindenféle díjak jelöltjeit, lekövetni, ki nyerte meg őket, meg magukat a díjátadókat is szívesen figyelem (live red carpet vagy utólag az összefoglalók)
mindig szuper ötleteket kapok
Cannes alatt számos filmet felírtam a listámra, amik tetszettek – nos, sok közülük kapufa volt (még nekem is túl művészfilmesre sikeredtek :P)
a Golden Globe és az Emmy pedig nekem a sorozatok miatt fontos
most is átnéztem (sőt, napokon át foglalkoztam is vele a Petra mozizik FB oldalon), hogy kik/mik a G. G. jelöltjei
imádom, hogy ott külön van dráma és musical/vígjáték kategória – mind a filmeknél, mind a soriknál
szerintem ez sokkal emberibb és korrektebb, mint számos teljesen ...

nem titok, hogy faltam az első évadot
egyszerűen imádtam… <3
nem tudom, hány embernek ajánlottam már azóta is!
dec. 22-én kijött a 2. évad, és mire befejeztem az elsőt, már tudtam is nézni
merőben más, mint az 1. – ami világos, hogy azt jelenti, hogy van olyan, amit szerettem benne, de olyan is, amit nem annyira (hisz’ nekem az 1. tökéletes volt… én bármeddig elnéztem volna még a játékokat, így, ilyen módon… de tudtuk, hogy az nem lehet, hiszen elfogytak a számos kártyalapok, most már csak az arcosak vannak hátra)
bubi/jumbó = J, dáma/Queen = Q, király = K – és persze a 4 „színnel” (káró (piros rombusz), kőr (piros szív), pikk (fekete lándzsahely), treff (fekete háromlevelű lóhete)) kombinálva
az ász ugye nem ...

nem leszek túl népszerű a mostani írásommal – ebben szinte biztos vagyok
mindenki isteníti és imádja a ’Knives Out’ 2. részét, az ’Üveghagyma’ címet viselő rejtélyt, de sajnos azt kell, hogy mondjam: nekem az első SOKKAL jobban tetszett
fényévekkel!
még úgy is, hogy az sem volt hibátlan, találtam olyan dolgokat, amikbe bele tudtam kötni (jó-jó, én ilyen vagyok ;)) , de azért vannak olyan mozik, amiket 10/10-re pontozok… csak mondom! :D)
és ebben kaptam egy megerősítést is, cinkostársamtól, Z.-tól (titkos fedőnevén: E. K.), ugyanis közösen néztük meg a mozit
hogy azonnal lerántsam a ragtapaszt (és hiába, tudjuk, hogy úgy is fájdalmas :P), ezek voltak a főbb bajaim vele:
* rohadt hosszú (139 perc – miközben bőven lehetett ...

ez a film rengeteg gondolatot indított el bennem, ami jó… és ez azt jelenti, hogy maga a film is nagyon jó
nem a szokásos módon jó – mert sokszor megrázó, gyomorforgató, kiakasztó –, de az biztos, hogy jó
és mivel eddig már 4-szer leírtam a JÓ szót :) , gyorsan rátérek arra, hogy miről is fog szólni ez a (már előre mondom: hosszú!) írásom:
magáról a filmről mindenképp
a címéről
aztán a barátságok végéről
és arról is, hogy ezt az egész történetet hogyan és miként kell/lehet értelmezni
kezdjük, a furcsa, nehezen megjegyezhető címmel!
a ’banshee’ egy női szellem, aki/ami a kelta kultúrkörben jelenik meg – hangos visítással jelzik, ha egy családtagja meghal majd valakinek
pontosabban: ha hangosan sikítanak, akkor az ...