azt gondolom, hogy mindenki iszonyatosan várta ezt a filmet
Scorsese alkotása mellett (kritika a blogon ;)) az év várományosa, mármint, ami a díjakat – és főleg az Oscart – illeti…
(ugye azt tudjuk, hogy nov.-dec. körül érdemes bemutatni ezeket a NAGY filmeket, és nem csak a Karácsony miatt, hanem, hogy a döntéshozók „szeme előtt” legyen… az a mozi, ami mondjuk áprilisban robban, az Oscar után, már „elfelejtődhet” a következő ceremóniáig…)
én is nagy izgalommal mentem el rá a szomszédommal, mondván, Ridley Scott + ez az őrületes zseni (Joaquin Phoenix) egyszer már bizonyítottak együtt… biztosan ez is hibátlan lesz ;)
nos, ha nagyon rövid akarok lenni, azt mondanám, hogy nem, sajna nem lett :(
sőt, a RÖVID szót meglovagolva: ez minden, csak nem rövid (jah, és R. S. készített belőle egy 4 (!!) órás verziót is, ha valakit érdekelne… :P az majd az Apple TV+ -on lesz fent)
nem értem, hogy mi ez a tendencia az utóbbi években – 3 és/vagy 3-nál is több órás filmek
tobzódnak valamiben (itt pl. a csatajelenetekben), vagy éppen húzzák-húzzák… és közben a néző idegeivel játszanak
rettenetesen nehéz volt végigülni
nem azt mondom, van benne pénz bőven, látvány is (ami néha konkrétan gusztustalan – ágyúval szétlőtt ló, láb nélküli ember vérben vonaglása és hasonlók… brr…), de egyszerűen –, hogy egy jó nagy közhelyet puffogtassak el, amit már jópárszor elpuffogtattam – a kevesebb több
és nem is néha, hanem mindig…
a kor és az évek ezt mondatják velem ;) (haha…)
hiába a parádés színészi játék J. P. és Vanessa Kirby (Joséphine) részéről (és sokan mások részéről is ;)), egyszerűen belefulladtam a sok-sok jelenetbe
OK, technikai hibát én (laikusként) nem találok benne, de ha feszesebbre vágják, ha többet látunk az EMBERből és kevesebbet a harcokból, nekem az jobban tetszett volna
nem vagyok egy történész, de pl. nem értem, miért volt szükség olyan jeleneteket beletenni, amik NEM történtek meg (ilyen pl. az, hogy Napóleon ott volt Marie Antoinette kivégzésén…) – nekem ez nem tett hozzá, sőt, bosszant
de ez csak 1 példa, rengeteg ilyen volt még benne
(itt tenném hozzá, hogy amikor ezekkel vádolták a rendező urat, nagggggyon durván visszaszólt a történészeknek, idézem: „Excuse me, mate, were you there? No? Well, shut the f*ck up then.” ööö… igazi úriember, nem?! jesszusom!!)
eközben például jobban érdekelt volna, hogy mi lett Joséphine két gyermekével… róluk miért nem esett szó?! hová tűntek, amikor Napóleon elvette az anyjukat?! ledöbbentem, amikor a végén a lánya (aki addigra már megnőtt) elmesélte N.-nak J. halálát
néztem egy nagyot, hogy ő még „megvan”?!
vicc, komolyan…
anyaként tuti nem hagyta magára őket!
a történelemben ugyanis a fiú, Eugene de Beauharnais tök fontos szerepet játszott, N. életében is! (nézzen utána, akit érdekel)… EZT hogyan hagyhatták ki?!
de hogy a lányról is ejtsek egy szót: Hortense de Beauharnais pl. Napóleon tesójának felesége lett (bocsánat, ha ez benne volt valahol, de sztem. nem…), később meg Hollandia királynője… csak úgy „mellékesen”…
ja, és a fia meg, Louis Napoleon Fro. miniszterelnöke lett, aztán meg 1852-ben III. Napóleonként került a trónra
csekélység, nem?!
döbbenetes, hogy ezekkel nem foglalkoztak!
na, mindegy…
így is kapnak majd jelöléseket, díjakat szép számmal, de csak a nevek miatt… OK, J. P. megérdemli, ha elviszi az Oscart, de lehetett volna mindez sokkal jobb is
számomra ez a „csata” (értsd: mozi) nem Waterloo-nál esett el, hanem már jóval előbb :(
kár érte…

(Fotó: people.com)

(2023. december 2., közzétéve: december 27.)